A szénbányászati tervezés követelményei az összefoglaló földtani jelentésekkel szemben [antikvár]

Előadásomban arról kívánok szólni, hogy az ásványi nyersanyagkutatás milyen módon tudja segíteni kőszénbányászatunk tervezését. Melyek azok a földtani adatok, amelyekre szükség van a tervezéshez és a később létesítendő szénbánya üzemeltetéséhez. Az összefoglaló földtani, jelentést és készlet számítást mindig a felmerülő kívánalmaknak megfelelően kell elkészíteni. Ezek a kívánalmak kevésbé változók, nemcsak ásványi nyersanyagfajtánként hanem a számbajöhető termelési mód (mélyművelés vagy külfejtés) helyileg adott sajátosságai szerint is. Ezért igen körülményes lenne olyan utasítást kidolgozni az összefoglaló földtani jelentések készítésére, mely minden lehető változatra vonatkozóan a legapróbb részletességgel előre megadja az utasítást. Félreértések elkerülése végett leszögezem, hogy valamennyi összefoglaló földtani jelentésnek természetesen követni kell az erre vonatkozó főigazgatósági utasításban lerögzített tárgyalási sorrendet. Az egyes fejezetek és alpontok kidolgozásának módja azonban változó lehet. Legrészletesebben mindenütt azokat a földtani adottságokat kell leírni, melyek a bányaművelést leginkább befolyásolják. A dorogi medencében pl. a karsztvíz veszély szempontjából lényeges védőréteg vastagsága és a triász alapkőzet esetleges kavernásodása, a borsodi és ózdi szénmedencék egyes részeiben a folyóshomokok kifejlődése és a közvetlen fedő- és fekürétegek kőzetmechanikai sajátságai lehetnek fontosak. Előadásomban a jelenleg érvényben lévő rendeletek végrehajtása során esetleg felmerülő problémákra hívom fel a figyelmet, több oldalról is megvilágítva a kérdés különböző vonatkozásait. Kérem, hogy előadásom után hozzászólásokkal segítsék a legmegfelelőbb álláspont kialakulását.