Aláfejtett /Közel szintes településű/ Fedükőzetek mozgásmezejének meghatározása [antikvár]

1. KŐZETMOZGÁSOK A BÁNYÁSZATBANFöldalatti üregnyitásoknál az egyensúly megbomlásának e-redményeként, a kőzetkömyezetben mozgások jelentkeznek. Zis-szelvényü üregek /vágatok/ nyitásánál a mozgások az üreg kis környezetére korlátozódnak, nagyméretű felhagyott üregeknél /fejtések/ a mozgások nagy területre terjednek ki, széntelepek kisérőkőzeteinél az egész fedükőzettartományt igénybe veszik a külszinig. Ez utóbbi mozgásokat jelöli a klasszikus értelemben vett kőzetmozgás fogalom, ezeknek meghatározása képezi e munka tárgyát.1.1. Kőzetmozgások-bányakárokBányászati müveletek során a földkéregben kialakított, majd felhagyott nagyméretű üregek /fejtések/ által okozott kőzetmozgás, deformáció a fedükőzetekben és annak külszini hatáix felületén elhelyezkedő objektumokat veszélyezteti, azokban károkat eredményezhet és eredményez. Ezek a károk nemcsak létesítményekre, hanem mezőgazdasági, erdőgazdasági területekre is kiterjednek. Megváltoznak a külszin lejtviszonyai, ezzel a felszini vízáramlások irányai, a talajvízszint helyzete, a növényzet életkörülményei.A bányakár probléma szinte egyidős a földalatti bányászattal. Angliában már a XV. században voltak bírósági vizsgálatok bányakár ügyekben. A primitív és lassú művelési módszerek, valamint a bányavidékek gyér települése miatt az első időkben még csak kisebb problémák jelentkezhettek. A bányászaton belül -a technika akkori színvonalának megfelelően- az ércbányászat volt a nagyobb sulyu, a korlátolt kiterjedésű, szilárd mellék-