Alapozás [antikvár]

Bevezetés Minden épített szerkezet legyen az akár épület, akár csatorna, támfal, földalatti garázs vagy más létesítmény, végső fokon terhét az altalajra adja át. Az altalaj teherbíró képessége általában lényegesen kisebb, mint az épített szerkezetek anyagáé (kő, tégla, beton, vasbeton, acél stb.), ezért sztlkség van egy átmeneti szerkezetre, amely a felszerkezetből átadódó terheléseket elosztja, az altalaj összenyomódásából keletkező mozgásokat, feszültségeket részben felveszi. (1. ábra) Ezen szerkezet az alapozás. Alapozásra tehát minden építménynél szükség van. I. ábra Alapozás teherhordó szerepe Az alapozás lehet nagyon egyszerű szerkezet (pl. egy teherhordó fal alsó részét fokozatosan kiszélesítjük és ezáltal csökkentjük a talajra átadó dó fajlagos terhelést), de sor kerülhet bonyolult, technológiailag és statikailag komoly problémát jelentő megoldásra ís. Az alapozás terén az utóbbi évtizedekben jelentős fejlődés ment végbe. A régebben zömmel kézi munkával készUlt alapozásokat egyre nagyobb mértékben váltják fel a gépesített alapozási módok.