Alapozás [antikvár]

ELŐSZÓ A szakmémökképzésre jelentkezett Kartársakról fel kell tételeznem, hogy az Alapozás elemi ismereteit korábbi egyetemi tanulmányaik során elsajátították, sőt bizonyos gyakorlati alapozási problémákat is megoldottak már. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy igen sokszor van baj és fordul elő hiba az alapozásoknál« A hiba gyakran napvilágra kerül, amikor következményeként valamilyen kár, baleset, vagy többköltség áll elő, de még gyakrabban nem is kerül napvilágra, mert abból áll, hogy fölös biztonsággal túlságosan merev, vagy tul ságosan nagy terjedelmű alapokat terveztek, vagy fölöslegesen költ séges módszerekkel épitették azt meg. Az épités ugyanis ősidőktől fogva fennálló emberi tevékenység és épiteni bizonyos mértékig úgyszólván mindenki tud. A mérnök feladata abban áll, hogy az épit mények körét és méreteit fejlessze, kibővitse, s az építményeket gazdaságosan és ugyanakkor biztonsággal és a legcélszerűbben építse meg. Jelen előadások tehát szorosan kapcsolódnak az Alapozási alaptanulmányokhoz. Céljuk az, hogy megismerkedjenek azokkal a fon tosabb elméletekkel, kutatási törekvésekkel, amelyek az alapozások méretezését gazdaságosabbá és biztonságosabbá tehetik. Bemutatju|k továbbá az újabb alapozási eljárásokat, szerkezeteket és végül gya korlati anyagként a hallottak alkalmazását, tényleges kiviteli pél dákon és hibákon keresztül mutatjuk be. Az alapozás gyakorlati tudomány, melynek elméleti alapjait is merni a gyakorlat nélkül mit sem ér, viszont a gyakorlat önmagában csak a végrehajtási lehetőségekre adhat utmutatást és nem ad egyértelmű támpontot sem a méretek meghatározására, sem pedig a biz- - 3 -