Alapozások/Vizépitéstan I. folyam I-II./Vizépitéstan II. folyam [antikvár]

A 1 a p 0 z á a. fí olrii alatt rendszerben foglaltaii tárgyaljuk az épitmérijek alapjának raegépitőséve 1 járó összes munkálatókat kiJlönös súlyt helyezvén azon műtárgyakra, melyek egyes alkatrésze it álő vízfolyásokban, álló vízben, vagy talajvíz je-lanlétében kell megépitentJnk. . , A tulajdonképeni alapozási munkálatok tárgyáláaa elStt feltétlen esükséges meg isnaerkednünk az eveknii alkal-raagott aegédessköKökkel, munkagépekkel és építési anyagokkal is és 'Qhhez képest a tárgyalásban a kÖvstkezS sorí-end szerint haladúnks I. Czölöpözés és ssádfalazási munkák lií A kotrás és eszköSei III. Alapgödör vizte lenitése , IV. Betonozás V, Tarajkutatás VI. Legfontosabb alapozó módok. --- oOo --- I. Gzalöpözés és psédfalazás. Czölöpök és pallók. A csölöpsk úgyszólván rnindQn viziépítkezésnél elöi'ordúlnak ás va/jy szerkezeti alkatrészét kéoézik B.Z alapoknak, vagy pedig álMhyosáa és egyéb segéd-o^lokra alkalmazzák. Anyaguk fa, vas, beton éa vasbeton. Több ezölöp¦saorosfm egymás mellé verve czölöpfalat képez.r Mint szerkezeti alkatrész a eifiölöp teherhordó - te-he^áritó - szerepet Játszik s az oszlopokkal szemben az karakterizálja, hogy beépítésükta talajba való lehajtással (ötéö, vízöblítés vagy. csavarással) történik- fallók gyanánt használatos a fa, vas és vasbeton ai^yag. Megkülönböztetésül az egyéb'baélra szolgáló pallóktól— az alapozási munkálatoknál azon pallókat, melyek beéí)itése a talajba való lehajtással történik, szádpallóknak nevezzük. Szorosan eg^^-ní^mellé vert szádpallók képezik a "szádfalat". A szádfal c «Ak igon kivételes esetekben szerepel mint szer- '»Alapozások" ' - 1 -