Anyagismeret [antikvár]

I. BEVEZETÉS 1. Az anyag fogalma, az anyag fajtái Az ipari termelés során az emberek munkaeszközeikkel (gépeikkel, kézi szerszámaikkal) hatnak a munka tárgyára: az anyagra, abból a célból, hogy azt átalakítva (alakját, méretét, összetételét, színét, ízét stb, megváltoztatva), új használati értékeket (új termékeket) hozzanak létre. Az anyagok egy része közvetlenül nyerhető a természetből, például: a kőszén, az ércek, a konyhasó, illetőleg emberi beavatkozás nélkül szaporodnak, teremnek és szolgáliútnak anyagot az ipar számára, mint például a tengeri halak, az őserdő fái, a vadon termő gyümölcsök, gombák és más növények. Ezek természet adta munkatárgyak, más elnevezéssel: természeti anyagok. Az olyan anyagokat, amelyek előzetes megmunkálás eredményeképpen jöttek létre, nyersanyagoknak nevezik. A nyersanyagok — eredetük szerint — a mezőgazdasági és az ipari nyersanyagok csoportjára os::tha-tók fel. A termelés végső célja a személyes és társadalmi fogyasztás szükségleteit kielégítő javak létrehozása. A nyersanyagokból azonban nem mindig válik egy termelési folyamatban fogyasztási jószág, vagyis olyan termék, amely tovább feldolgozásra már nem kerül, hanem — a munkamegosztás következtében — a nyersanyagok jelentős része más üzemekben, üzemrészekben továbbfeldolgozásra kerül. Ezért a termékek egy része — a termelésben és fogyasztásban betöiíött szerepüktől függően — egyaránt lehet nyersanyag vagy késztermék. Ilyen például a cukor, amelynek nagyobb hányadát a háztartások fogyasztják el, de nem csekély — és egyre növekvő — a gyártott cukornak az a hányada, amely édesipari, konzervipari vagy más ipari feldolgozás után mint újabb fogyasztási javak alkotórésze kerül elfogyasztásra. Az anyagoknak a termelési folyamatban különböző szerepe lehet: Ha a termék fő anyagi alapját alkotják, akkor alapanyagoknak nevezik. Például a liszt a sütőipar termékeinek alapanyaga. Alapanyagnak tekintik a gépgyártóiparban azokat a m.ás vállalattól vásárolt alkatrészeket, műszereket, motorokat is, amelyeket a gépbe (a termékbe) beépítenek. A termelési folyamattól, az előállítandó termék jellegétől függ az alapanyag átalakításának mértéke és módja. Egyes esetekben az alapanyag felismerhető a késztermékben, mint például a zöldborsó a zöld-borsókonzervben, más esetekben a felismerés csak elemzéssel lehetséges. Végül vannak olyan termelési folyamatok is, amelyeknek terméke az alapanyag olyan átalakulása következtében jön létre, aminek következtében a késztermékből az alapanyag egyértelműen nem határozható meg Etilalkohol előállítható például erjesztéses úton kukoricából, burgonyá-