Bővebb ismertető
Legyen minileii gépjárműre*kötelező a szavatossági biztosítás!
Január 21-i számunkban ugyanezzel a címmel írtunk vezércikket, és két számmal később érdekes hozzászólásoknak is helyet adtunk a lapban. Külön örömünkre szolgált tehát, hogy Fehér Sándornak, az Állami Biztosító vezérigazgatójának március 13-i sajtótájékoztatóján hallhattuk: „Gépjárműszavatossági rendszerünknek hibája, hogy még nem egységesen kötelező. Ebben az ügyben ozonban biztató tárgyalásokat folytatunk." Előrelépett tehát az ügy, amelyért harcba szálltunk? Megkértük Fehér elvtársat, hogy adjon erről részletes tájékoztatást az AM olvasói számára. Bevezetésül egy kéréssel kezdte:
— Mindenekelőtt engedjék meg, hogy elmondjam: a gépjárműszavatossági biztosítás egyre kevéssé lesz „üzlet" szerte a világon, éppen a nagy kockázat miatt. A tőkés biztosító társaságok azért vállalják, hogy az ügyfelet megszerezzék vagy megtartsák az egyéb biztosításai miatt. De a mi Állami Biztosítónknak alapfunkciójából adódó kötelezettsége, hogy ezt a biztosítást teljes körűen is vállalja. Pedig a díjak egyre l evésbé fedezik a kártérítéseket: növekszik a gépkocsik értéke, az alkatrészek, a javítások ára, s a rokkantságot, halált okozó baleseteknél a járadékok összegét növeli az általánosan emelkedő jövedelem. Nálunk azonban a nyereségérdekeltség nem befolyásolja a funkciókat, nem üzleti érdekből vállaljuk a kockázatot. És egyetlen dolgozónk sem érdekelt anyagilag abban, hogy kevesebb legyen a kártérítés.
Változtatni kellene azonban a mai helyzeten, amikor a szavatossági károk rendezése ötféleképpen történhet. A magánosok és szövetkezetek gépjárműveire kötelező a biztosítás, a vállalatok önkéntesen megköthetik, a nem biztosított vállalatok maguk bonyolítják le az ilyen ügyet, a költségvetési szerveknél az AB a költségvetés terhére rendezi a kárt, a vállalati és külföldi kocsik összeütközéseinél pedig az ÁB szerződéses megbízásból segít a lebonyolításban. A károsult vagy hozzátartozója tehát gyakran szaladgál ide-oda, tanácstalanul. Különösen akkor, ha ismeretlen a károkozó. Hiszen gyakran még a károkozó jármű rendszámának ismeretében is nyomoznia kell országszerte. Utánjárás, munkakiesés, rossz közérzet jár ezzel.
— Tehát vállalná az AB zott károk megtérítését?
ismercUen gépjármű által oko
— Érthet«, ha Bzlk ismeretlel
nem blztosttott gépjármű laradnl. . .
elöje Igyek-
zójának fizetőképességét. Egyben megnyugtató a gépkocsivezetőnek is. mert egy szerencsétlen mozdulat, pillanatnyi figyelmetlenség miatt nem kerül lehetetlen anyagi helyzetbe.
— Említette Fehér elvtárs a sajtótájékoztatón, hogy a gépjárműszavatossági biztosítás kiszélesítése az AB nemzetközi kbteiczctlségci miatt Is szükséges lenne. Ezt hogyan
értsük?
— Ezt a biztosítást már 18 európai országban vezették be kötelezően, Magyarországon és Bulgáriában pedig részlegesen. Az Autóklub elnökségének március 11-i ülésén, ahol ezt a kérdést tárgyaltuk, és a biztosítási kötelezettség kiterjesztésének kérése mellett foglaltak állást. Matykó Vilmos főtitkár említette, hogy Romániában azért foglalkoznak most kormányszinten a szavatossági biztosítás általános kötelezettségének bevezetésével, meri a jelenlegi helyzet károsan befolyásolja az idegenforgalmat. Félő, hogy a mi idegenforgalmunk is megérzi ezt a mai felemás helyzetet. Igaz, hogy sok nagyvállalat, amely nem kötötte meg a szavatosságit, felkért bennünket, hogyha egy járművünk külföldi kocsival ütközik össze, mi bonyolítsuk le a káresetet, mert egyrészt nekünk van ebben gyakorlatunk, másrészt csakis mi rendelkezünk a megfelelő külföldi kapcsolatokkal. De miért vannak hátrányban a külföldiekkel szemben a magyar állampolgárságú autósok? Azok szaladgáljanak, pereskedjenek?
— Az Ab nem viszi bíróság elé a szava.tossági ügyeket?
— Az Autó-Motorban olvastam dr. Olasz Nándor bírósági elnökhelyettes hozzászólásál>an, hogy a szavatossági biztosítás kiterjesztése „kedvezően szolgálja a bíróságok tehermentesítését", mert a vállalatok „az ilyen viták jó részét ma még bírósági útra terelik". A ml ügyintézésünkben a panaszok és perek száma évről évre csökken. Tavaly több mint egymillió káresetet rendeztünk, és összesen 273 alaptalan és 97 jogos panasz érkezett a Főigazgatósághoz. A nyolcezer casco-káreset mellett mindössze tizenhatszor fordultak ügyfeleink a bírósághoz
— az Autók8zlekedési TrSsztnél azt az AM szerkesztősége, hogy kárt meg tudnak téríteni.
lyUatkozatot kapti Akövök tökeerősek, mindet
— Személyi sérülésnél, tehát a cserbenhagyásnál, leltétlenül. De ha a szávatóssági biztosítás általánosan kötelezővé válik, ez kihatással lenne a nem személyi károk megtérülésére is. Akkor egy gépjárművezető sem riadna vissza attól, hogy címe hátrahagyásával vállalja a felelősséget az amúgy sem akarattal okozott kárért Kialakulhat tehát az az autós közszellem, amely ma világszerte a közlekedési morál tartozéka.
— Teljesen érthető. Társadalmi méltánytalanságnak tartjuk, hogy a vállalati gépjárművezetők többsége hátrányban van a szövetkezeti és magánautósokkal szemben. De hátrányos a mai helyzet a károsultak számára is. A gépjárműszavatossági biztosítás társadalmi érdek: az egyetlen lehetséges biztosíték arra, hogy amikor a közlekedő embert baleset éri, akkor is hozzájusson az öt megillető kártérítéshez, ha az meghaladja a kár oko-
— Nem egyedülálló szemlélet ez. Egyes trösztök, nagyvállalatok vezetői bíznak abban, hogy tartalékaik elégségesek bármilyen kár esetére. Nem veszik figyelembe, hogy ezek az alapok más, hasznosabb célokra fordíthatók: fejlesztésre, beruházásra; s ha kár esetére tartalékolják ezeket, holt tőkét jelentenek a népgazdaságnak, és saját vállalatuknak is. A károk kifizetése pedig a vállalati nyereséget, tehát az összes dolgozókat, terheli. S eniellett fenn kell tartaniok a viszonylag nagy fizetésű szakemberekből álló apparátust, amelynek költségei, és persze a kárfelvételekkel, kiszállásoklíal, perekkel kapcsolatos kiadások, ugyancsak károsan befolyásolják a vállalati nyereséget. És meg kell jegyezni, amit az Autóklub jogászának az Autó-Motorban leközölt hozzászólása helyesen hangsúlyoz, hogy ezek a költségek nem a kifizetett kárösszegek számláján jelentkeznek
— Ha az apparát embereket, keiien vezötlenül ezeket
ist csökkentenék, esetleg gyakorlott szak-szélnek ereszteni. Nem érintené ez ked-az embereket, sót a népgazdaságot is?
— Az Állami Biztosítónál már most is szakemberhiány van, ami, sajnos, gyakran érezteti hatását a kárrendezé-
c
Ilyen lesz a homlokzata a Hamzsabégi úton az Állami Biztosító új gépjármükár-rendczésl központjának, amely korszerű műszaki (eltételekkel gyorsítja majd meg a kármegállapftást és az egyéb eljárásokat