Bővebb ismertető
Történetileg az útépítőiparban olyan munkamegosztás alakult ki, hogy a legnagyobb megrendelő szerepét az állam töltötte be, az építési feladatokat állami vállalatok végezték el állami ellenőrzés mellett, majd a létesítményeket állami intézmények üzemeltették, a fenntartási és karbantartási munkákat is állami hatáskörben oldották meg, a fejlesztések elméleti megalapozásán pedig állami kutató intézetek, illetőleg egyetemek dolgoztak.Az állam szerepvállalása tehát az útépítések szempontjából meghatározó jellegű volt. Napjainkban azonban az egyesülő Európa egyik legfontosabb célkitűzése az állam "karcsúsítása". E feladat sok olyan kérdésre irányítja rá a figyelmet, melyre mielőbb válaszokat kell adni. E kérdések összefüggnek iparunk szervezeti felépítésével, a törvények adta keretekkel, a műszaki előírások jellegével és tartalmával, a tervezett minőség biztosításának fontosságával, a környezetvédelmi szempontok iránt fokozódó érzékenységgel, az építési módokkal és számos további tényezővel.Műszaki előírásaink az európai harmonizációs munkák előrehaladásának függvényében folyamatosan átalakulnak. Törvényeink egyre szorosabban illeszthetők a Közösség szabályrendszerébe. Szervezeteink is az európaihoz hasonló fejlődési utat járják be, létrejönnek az önálló aszfaltüzemek és elkülönül a kivitelezés.