Az élelmiszeripar üzemtana I. [antikvár]

1. AZ ÉLELMISZERGAZDASÁG FOGALMA, FUNKCIÓJA Azt a komplex tevékenységet, amelynek célja a lakósság és az export számára az élelmiszerek termelése és elosztása, élelmiszergazdaságnak nevezzük. Az élelmiszergazdaság a szó legtágabb értelmében tehát magában foglalja a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és az élelmiszerek elosztását. Élelmiszergazdaságon szűkebb értelemben az élelmiszerek termelését, tehát a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelést értjük. >— A jelenlegi ár- és értékviszonyok alapján az élelmiszergazdaság szolgáltatja a nemzeti jövedelemnek közel egyharmadát. Az érvényben lévő árrendszer azonban némileg torzítja /csökként!/ az élelmiszergazdaság részesedését mind a bruttó, mind a nettó termelésben. Az élelmiszergazdaság részesedése a nemzeti* jövedelem termeléséből az összes nemzeti jövedelmen belül csökken. Ez abból fakad, hogy az ipar fejlődési üteme és ezzel a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása gyorsabban növekszik. Az élelmiszergazdaság helyét nagy mértékben meghatározza, hogy az ország lakosságának mással nem helyettesíthető, alapvető szükségleteit elégiti ki. Ezek az alapvető szükségletek a személyes fogyasztás döntő részét alkotják. A lakósság személyi jövedelmének mintegy 50 %-át forditja élelmiszerek és élvezeti cikkek vásárlására. A lakósság é-lelmiszerfogyasztásának döntő részét /több mint 90 %-át/ hazai termelésből fedezzük. A magyar népgazdaság "nyilt gazdaság", amelyben jelentős szerepe van a külkereskedelemnek. Nyersanyagokban, energiahordozókban az ország igen szegény, ezért a népgazdaság fejlesztése szempontjából nagy jelentősége van ezek importjának. A szükséges anyagok stb. importját pedig exporttal fedezzük. Élelmiszergazdaságunk jelentős szerepet tölt be az export területén is. Az összes népgazdasági exportnak az élelmiszergazdaság exportja általában mintegy 20-25- %-át teszi ki. A tőkés relációban ez az arány eléri a 45 %-ot is,