Az ólomfehér és minium minőségének gyakorlati elbírálására szolgáló kémiai és fizikai meghatározások összehasonlító módszerei I. [antikvár]

Az emberiség fejlődő kulturáltsága, ösztönösségének tudata, szép iránti érzéke és hajlamossága, valamint a műveltséggel járó lelki tulajdonságai nemcsak azt tartják szépnek, ami érdek nélkül tetszik, hanem azt is, ami az emberekre gyönyörködtető hatással van. Tudjuk jól mindnyájan, hogy az egyén nemcsak ruházatában iparkodik tetszetős külsővel megjelenni, de a körülötte levő tárgyakat is iparkodik a lehetőséghez mérten az egyéni vagy az általános szokásnak és ízlésnek megfelelően díszíteni. Akármilyen messzire megyünk is vissza az emberiség történetének megismerésében, és bármilyen vonatkozásban vizsgáljuk is a mult népeinek fejlődését és azon kapcsolatokat, amelyek a jelenkor fejlődési irányzatára is befolyással vannak, azt találjuk, hogy az emberiség műveltségi fokának megfelelően díszítette úgy önmagát, mint házának tájékát. Felhasználta erre a célra mindazokat a természeti jelenségeket és azokat a formai megnyilvánulásokat, amelyek az emberiség stílus iránti hajlamosságát és érzékét növelték. Ezzel egyidejűleg használta azokat a természetadta ajándékokat, színes földeket, állati és növényi eredetű festékanyagokat, amelyek hatásuknál fogva a szép iránti érzékét növelték, vagy az emberiségre gyönyörködtető hatással voltak. Ismerték a legrégebben használt okker-földet, lápisz-lazurit, malachitot, a vért, az epét, a szépiát stb. Ezekkel részben testüket tetoválták, részben fegyvereiket, ékszereiket díszítették, vagy ruházataikat mázolták be egyéni ízlésük és formaérzéküknek megfelelően.