Az üledékes petrológia újabb eredményei [antikvár]

Részlet: 1 KŐZETSZERKEZET ÉS ÜLEDEKFÁCIES Balogh Kálmán I. KŐZETSZÖVET ÉS KŐZETSZERKEZET A fáciesanalizisnek az a célja, hogy az üledékes kőzetek keletkezési körülményeit és leülepedés utáni sorsát megállapitsa. Ennek során általában a kőzetek a/ anyagi összetételének, b/ szöveti tulajdonságainak, c/ külső és belső szerkezetének, valamint d/ rétegsoron belüli változásainak szentelünk figyelmet. Hogy következtetéseinket minél szélesebben alapozhassuk meg, e sajátságokat együttesen kell megvizsgálnunk. Vizsgálatainkat egyszerre két - minőségi és mennyiségi - irányban végezzük. Ennek érdekében a statisztikai matematika módszereit is igénybe vesszük. Az alábbiakban főként a kőzetszerkezeti jelenségekkel fogunk foglalkozni. Kőzetszerkezet alattfc a heterogén kőzet vagy kőzettest ama tulajdonságait értjük, amelyekben a szomszédos kőzetrészletek vagy kőzettestek szöveti vagy összetételbeli különbségei tükröződnek. A fogalom helyes értékelése céljából idézzük fel azonban a szövet meghatározását is. Szövet a homogén kőzet vagy ásványaggregátum azon makro- vagy mikroszkópos sajátsága, amit annak a/ kristályossági foka, b/ szemcséinek vagy egyéb alkotórészeinek alakja és egymáshoz való viszonya alakit ki. A kőzetszerkezet tehát a kőzetszövetnél magasabb rendű fogalom. A kettőt mégis gyakran összekeverik. Ennek az az oka, hogy a szövet alapelemeinek kizárólag a kristályokat tekintik. Fontos tehát leszögeznünk, hogy üledékes kőzetszöveti alapelemek nemcsak kristályok, hanem kristályaggregátumok, sőt kőzet- és ősmarad- 5536