Bányaműveléstan [antikvár]

BÁNYAMÜVELÉSTAN MÉLYFÚRÁS Bevezetés A mélyfúrás. mint bányászati kutatójellegü munka, a bányaművelésnek kezdeti tevékenysége, mintegy előkészítése s a tudományos és gyakorlati bányamüveléstannak egyik fejezetét képezi. A báayamüvelés cél.ia az iparilag i p;yqVri-pia-hi értelemben mürevaló ásványoknak és kőzeteknek természetes lelő-he^lyükről nyers, esetleg lésnemü állapotban /szenek elgázositása/ való kinyerése. A bányászat kezdetét mintegy 15 ezer évre tudják visszavezetni, amikor az első földalatti bányából kovakövet termeltek. Az ércbányászat i.e. kb. 2500 évvel kezdődhetett igen primitiv módon, amikor az érctelérek kibuvási vonalán haladva mélyebb gödrökből, árkokból termeltek. A fokozatosan mélyebbre haladó bányászkodásnak akadályt jelentett a viz, de adott kedvező település esetén kifejlesztették az egyszerűbb formájú tárómü-velést. A kőszénről először az i.e. III. évszázadban Theopratos tesz említést. Marco Folo szerint viszont a kinaiak mintegy 3000 évvel ezelőtt már ismerték és felhasználták a szenet. Legrégibb európai adataink Angliából valók, ahol már 1183-ban kőszenet "ástak", mig Walesben a bányászkodás 3Z I5OO—as fevekben indult meg. Franciaország bányászata a XIV. századra nyúlik vissza, hasonlóan Németországé is, ahol a legrégibb zwickaui kőszénbányászatot már Aitricola is emliti. A szovjetuniói első kőszénbányászatra vonatkozó adatok a Moszkvai-medencéből a XVI. századra utalnak, mig az itteni számottevőbb szénbányászat a XVIII. század végén kezdődött s a XIX. század 70-eE éveiben kezdett rohamosan fejlődni. Jellemző a fejlődés ütemére az 1870. évi 688 ezer tonna, amely 1880-ban mintegy