Borsodi távfűtési ankét [antikvár]

Részlet a könyvből:Kazincbarcika város és az erőmű környezetébe települt ipartelepek távfűtésének kérdése már az erőmű építésekor, az 1950-es években felmerült. Az akkor fennállt bizonytalanságok, főleg azonban a kezdeti, kis hőigényt terhelő, hosszú távvezeték nagy beruházási költsége miatt első lépésként a barcikai régi erőműből való ideiglenes távfűtés került szóba, mely egy meghatározott hőigény felett a Borsodi Hőerőműnek adta volna át szerepét. Sajnos az akkori helyes elképzelés nem valósult meg, s így az "új", szocialista város korszerűtlen, egyedi kályhafűtéssel épült egészen 1962-ig. A városban kb. 5.300 olyan új, kályhafűtéses lakás van, melyet kezdettől fogva távfűtéssel lett volna célszerű ellátni, s melyek távfűtésre való átállítása már csak nehezen, jelentős költségtöbblettel lehetséges. Az erőműben fentiek következtében csak egy kisebb teljesítményű, a környező ipartelepek távfűtését szolgáló rendszert építettek ki. A távfűtési rendszer hőtermelő központjának hőkapcsolását az 1. ábra mutatja. Az erőműbe beépített kondenzációs fűtőturbina saját előmelegítői mellett a fűtési alapelőmelegítőt /Fe/ látja el fűtőgőzzel. A névlegesen 21 Gcal/h hőteljesítményű fűtési rendszer hőigényéből az alapelőmelegítő kb. 10-12 Gcal/h hőteljesítményt tud biztosítani. A szabályozott elvétel nyomása 0,5-1,0 at között változtatható a külső levegő hőmérsékletétől függően. A párhuzamosan kapcsolt csúcselőmelegítők /Cse/ a VII. sz. ellennyomású gépből, vagy redukálóról kaphatják fűtésüket.A forróvíz keringetését végző keringető szivattyúk szívócsonkján szükséges üzemszüneti nyomást a pótvíztartályhoz kapcsolódó szabályozó berendezés biztosítja, mely egyúttal a forróvíz térfogatváltozásából adódó mennyiségkülönbségek kiegyenlítésére is szolgál. A 130/70 C° hőmérsékletesésű, változó hőmérsékletű távfűtő rendszer szabályozása az előremenő víz hőmérsékletének változtatásával /minőségi szabályozás/ az erőműben történik.