Cukorgyári üzemzavarok megelőzése és elhárítása [antikvár]

I. RÉPAELŐKÉSZÍTÉS A cukorgyári termelés mennyisége és minősége nagymértékben függ a répa jó előkészítésétől, lerakásától, beszállításától, gaztalanításá-tól és kőtelenítésétöl, mosásától. A gazos és köves répa, a rosszul vágott, egyenetlen vastagságú és törmelékes szelet amellett, hogy mennyiségcsökkenést és minőségromlást okoz, a cukorveszteségeket is növeli. Az előkészítő műveletek, eljárások üzembiztonságát ezért is szükséges fokozni, mert az itt bekövetkező hibák sokszor csak hosszabb idő után javíthatók ki, illetve szüntethetők meg. A következőkben megvizsgáljuk az egyes munkahelyeken legsűrűbben előforduló rendellenességeket és az azok megelőzésére, illetve gyors kijavítására alkalmas intézkedéseket. 1. A répalerakás hibái Sérült a répa és a mosóvíz cukortartalma a megengedett 0,02—0,04%-nál nagyobb a) A kirakást hegyes villával végezték. A hegyes villa a répát felsérti és ugyanakkor töri, zúzza. A felsértett répafelületből vagy a 'répatörmelékből könnyebb a cukor kioldása. A rendelkezés szerint a répát csak gömbvégű villával szabad lerakni. A répahányók munkája kétségkívül könnyebb, ha lelapított végű vagy gömbnélküli villával dolgoznak, de a répa épségének megóvása, valamint a cukorveszteségek növekedésének elkerülése érdekében a rendelkezést szigorúan be kell tartani. A gépesítés fokozása ezt a kérdést véglegesen megoldja. A nehéz fizikai munkát igénylő répalerakást az eddigi gyáron belüli 65% gépi lerakással szemben a közeljövőben a magyar cukoriparban is géppel végzik. b) A répa magasról esik az úsztatóba. Az esés következtében a répa törik, A mély úsztatóknál surrantókat kell a répa lehányásánál alkalmazni, amin keresztül a répa zúzódás nélkül kerülhet az úszta-tóra. Az újabban épített úsztatok már nem olyan mélyek és fenekük lapos. Ezeknél a lapos úsztatóknál is tanácsos magasabbról való lerakás esetén surrantókat alkalmazni.