Digitális domborzatmodellek és alkalmazási lehetőségeik az árvízi kockázatkezelésben [antikvár]

1. BevezetésA digitális domborzatmodellek hidi'ológiai szempontó allcalmazásainalc vizsgálata és bemutatása rendlcí\áil akmalitás napjainkban, amikor számos nemzeti és nemzetközi projekt tíízi ki céljául az egyre gyalcrabban és egyre szokaüanabb mértékben előforduló, hidrológiai folyamatokra visszavezethető jelenségek modellezését, előrejelzését, az általuk okozott károk csöldcentését, helyes beavatkozással esetleg az okok megszíintetését vag}' hatásuk mérséldését.A domborzatnak, mint a táj egyik legmeghatározóbb elemének (Mezősi és Bódis 1999) modellezése alapvető fontosságúvá vált a környezeti kutatásokban (Moore et al. 1991; Goodchild et al. 1996; Burrough és McDonnell 1998; Longley et al. 1999, Wilson és GaUant 2000; Tóth et al. 2004; Hengl és Reuter 2007; Maune 2007; Pecldiam és Jordán 2007). A hidrológiai-jellegíi problémák (szélsőségek, án'Lzek, aszályosodás, vízkészletek-vízgazdállcodás, talajerózió, éghajlat-változás környezeti hatásai) felszaporodásával (pl. Rakonczai 2003; Samuels et al. 2008; EEA 2008) eg}'idejűleg a matematikai modellezés, az informatika - a digitális (tér)adat-feldolgozás és elemzés, a geoinformatika, a távérzékelés, hardver és szoftver - fejlődése és elterjedése olyan új távlatokat nyitott a hidrológiai modellezés előtt is (Beven és Moore 1995; Bates és Lane 2000; Grayson és Biöschl 2000; Beven 2001), amely lehetővé tette a hidrológiai folyamatok részleteiben való vizsgálatát, és ezzel megteremtette az osztott paraméteri! modellezés lehetőségét. Az osztott paraméteríí modellezés alapelve, hogy a tér apró részleteiben (cellák, grid) írjálc le és elemzik a részfolyamatokat, amelyelcnek egyik legfontosabb eleme a domborzat és annak deriváltjai. Ennek megfelelően a cella alapú digitális domborzatmodellek előállítása és elemzése, a digitális domborzati adatokból származó, modellszámításokon alapuló további adatok feldolgozása és a hidrológiai modellekben való alkalmazása számos külföldi és hazai kutatás célja, ugyanaldcor a téma magyar nyelvű publicitása meglehetősen szűkös (Tclbisz 2007).A Iciadvány célja kettős; a domborzatmodellek és domborzatmodellezési feladatok általános ismertetése, valamint a domborzatmodellek alkalmazhatóságának bemutatása különböző, az árvízi kockázati managcmentben nélkülözhetetien, döntéstámogató hidrológiai modellezésben.A kötet első részében a digitális domborzatmodellek fogalmát, különböző fajtáit, forrásait és előállítási módszereit, valamint a rajmk leggyakrabban elvégzendő és elvégezhető geoinformatikai műveleteket foglalom össze, Iciemelve a hidrológiai jellegű alkalmazási lehetőségeket. A kötet második részében három, a Tisza vízgyűjtő-