Ablak Európára [antikvár]

Az utóbbi években a tömegkommunikációhoz s azon belül az audiovizuális médiához kapcsolódó kérdések az érdeklődés középpontjába kerültek Közép-Kelet-Európában. A „visegrádi országokban" a már hatályba lépett médiatörvények nem jelentenek végleges konszolidációt, különösen a törvények gazdasági, társadalmi következményei eredményezhetnek jelentős változásokat. Tanulmányunkat ezért helyzetjelentésnek szánjuk, ami Magyarország esetében az 1996 januárjában megszületett médiatörvényt megelőző és az azt követő rövid időszakot öleli fel. Céljaink az alábbiakban összegezhetők: a) A különböző európai országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a testületek, bizottságok felállítása, ezek szervezeti és működési szabályzata, az audiovizuális médiumokat felügyelő szervek és intézmények tisztségviselőinek kinevezése meghatározó a törvény szellemének értelmezésében és érvényesítésében. Reményeink szerint a döntéshozók e tanulmány következtetéseit is figyelembe véve, a közép- és kelet-európai országok gyakorlatának és az Európai Parlament vonatkozó törvényeinek, ajánlásainak alapos ismeretében hozzák majd meg határozataikat, javaslataikat. b) Tanulmányunk átfogó képet kíván adni a közép-kelet-európai országok audiovizuális médiahelyzetéről, megkísérli értékelni a hatályos törvényeket és a bevezetésüket követő időszakot. Összehasonlítja ezen országok tapasztalatait, és bemutat egy nyugat-európai mintát. c) Számunkra talán az Európai Unióhoz tartozó Német Szövetségi Köztársaság Berlin-Brandenburg tartományának médiagyakorlata lehet leginkább tanulságos, ahol az Európai Unió egyik legfiatalabb és legkorszerűbb médiatörvénye szabályozza az audiovizuális médiumokat. Ugyanakkor Berlin-Brandenburg utolsó negyven évének története hasonló térségünk háború utáni történelméhez. Bízunk abban, hogy a közreadott átfogó adatok, esettanulmányok és gazdasági mutatók pontos ismeretében a döntéshozók hosszú távú, az optimálist közelítő döntéseket hoznak.