Fél évtized az éterben [antikvár]

Öt gyertya ég a kisgyermek tortájának közepén. A gyertyákat még könnyen elfújjuk, de nem így az eltelt esztendők gondját, baját, a fennmaradás megannyi akadályát. Birkózás volt ez a pénzzel, idővel, a rádió műsorainak, hangvételének kialakításával. Talán sose sikerül legyűrni a gondokat, de hitünk szerint már elfogadható szellemi terméket adunk sokak számára. Ez utóbbit külön hangsúlyozom, mert munkatársaimmal együtt vallom, így kerek a világ, csak így teljes a rádió munkája. Voltak persze kételkedők, akik ezt a születésnapot nem jósolták. A mai világban lehetett is némi igazuk, hiszen nem könnyű a „gyereknevelés". A Radír azonban egyelőre friss, jó egészségnek örvend. Hiszen kemény, céltudatos szülők nevelik, akik nem tamáskodnak, hanem tenni akarnak és végigviszik a dolgukat. Úgy vélem, nem tűztünk ki túlzott célokat: csupán tisztességgel szolgálni a hallgatók érdekeit, igényeik kielégítését. Azt sem mondjuk, hogy mindezt maradéktalanul teljesítettük. Azt sem, hogy mindenki kedvére szóltunk. Végül is a vitáktól mennek előre a dolgok. Sokféle módon lehet és kell ügyeket képviselni, és ennek a sokszínűségnek igyekezett a Radír Rádió megfelelni. Talán nem elfogadhatatlanul. Továbbra is kérjük véleményüket, hisz e nélkül nem lehet jó rádióműsorokat készíteni. Köszönet mindenkinek. Hallgatónak, műsorvezetőnek, műszakisnak, hírszerkesztőnek, ki-besegítőnek, szimpatizánsoknak, tulajdonosoknak, partnereknek. Kérem, tegyék lehetővé, hogy újabb öt év elteltével is megoszthassam örömünket és a köszönetet is. Hisz ez a kisiskolástól már minimális elvárás.