Logikai elemek adatgyűjteménye [antikvár]

Egy logikai berendezés tervezését két fő fázisra oszthatjuk. Az első fázisban, a kiinduló feltételek, adatok birtokában megalkotjuk a berendezés feladatunk szempontjából optimális logikai-matematikai modelljét, melyet legtöbb esetben logikai függvények, vagy logikai vázlat formájában állítunk elő. Ez a logikai modell még csak elvi jelentőségű, mivel a realizációs feltételeket vagy egyáltalán nem, vagy csak általánosságban veszi figyelembe. A berendezés tényleges megépítéséhez, a realizációjához figyelembe kell venni a kereskedelmi forgalomban kapható logikai áramkör készletek ill. eszközök konkrét adottságait is. Ez történik a második fázisban, amikor az áramkör-katalógusok alapján felmérjük a realizációs áramkörkészlet logikai-funkcionális alaprendszerét, működési sebesség, teljesítmény, egymáshoz való illesztés, felépítés, méretek, költség stb. adottságait, majd ezeket összevetve az első fázisban kapott modellel kialakítjuk a realizációs feltételeket is már figyelembe vevő, áramkor-orientált logikai vázlatot, mely a tényleges megépítés alapjául szolgál. A berendezések tervezéséhez tehát a logikai rendszertervezés módszereinek ismerete mellett, konkrét adatokra támaszkodó logikai áramkör-ismeret is szükséges, melyhez tájékoztatást az egyes cégek katalógusaiból nyerhetünk.