Rádió és televízió műszerész szakmai ismeret I. [antikvár]

1. HANGTAN, ELEKTROAKUSZTIKAI ALAPFOGALMAK 1.1. AZ EMBERI HALLÁS, HALLÓSZERVÜNK A természet fejlődése során az élőlényekben olyan érzékszervek alakultak ki, melyek a külső világ különböző változásait meghatározott ingerületek formájában tudatosítják az élő szervezettel. Az emberi szervezet érzékszervei közül pl. a szem a fényhullámokra, a bőr a hőmérséklet-változásokra, a fül a hanghullámokra, kelt olyan ingerületeket, melyek — idegvezetés útján — a gondolkodás szervében — az agyban — fény-, hő-, illetőleg hangérzetet idéznek elő. Mielőtt részletesen megismerkednénk a hallás folyamatával és a fül tulajdonságaival — vizsgáljuk meg a hang keletkezésével és jellemzőivel kapcsolatos alapfogalmakat. 1.2. A HANG KELETKEZÉSE A mindennapi tevékenységünk során állandó jelleggel éri hanginger a szervezetünket. A haladó járművek, az emberi beszéd, a hangszerek működése, a talajra eső kemény tárgy koppanása egyaránt hanghatással járó fizikai változás. E hangok tulajdonságukat és jellemzőiket tekintve eltérnek egymástól, de jellegük olyan, hogy hallás alapján sokszor megállapítható a hangot előidéző hangforrás eredete. A hang rugalmas közegben terjedő mechanikai rezgés, mely az emberi fül által érzékelhető. A rezgő test — vagy másképpen a hangforrás — az energiaforrásból nyeri mozgási energiáját, mellyel a rezgő testet körülvevő rugalmas közeget lengésbe hozva hanghatást kelt. A rezgést átvivő közeg lehet szilárd, cseppfolyós vagy légnemű halmazállapotú. Leggyakrabban a hangot továbbító közeg a levegő. A hangforrás közelében a rezgést átvivő közeg részecskéinek eltolódása miatt nyomásingadozások keletkeznek és ezek a nyomásingadozások átterjedve a szomszédos részecskékre, a közegben tovaterjedő mechanikai rezgést hoznak létre. A rezgő részecskék kitérési és a rezgés terjedési iránya a közeg tulajdonságaitól függ. Folyékony és gáz halmazállapotú testekben a részecskék rezgései és a rezgés (hullám) terjedési iránya megegyezik (longitudinális hullámterjedés). Szilárd testekben a részecskék mozgási iránya a hanghullám tovaterjedési irányára lehet merőleges is (tranzverzális hullámterjedés). A rezgő részecskék kitérése rendkívül csekély, 10 2 10-® cm között változik. Ennek ellenére az a hanghatás, melynél a részecskék 10-2 cm körüli kitérést tesznek, igen erős, megközelíti azt a hangerő értéket, ami a hallás szervében károsodást idézhet elő.