Bővebb ismertető
EÖTIDHÚLLÍMU TECHNIKl
L3 = s: K s: tí; SK SS = — — SS SS ^ 3= SS SS ~ Í-?
1./ EövldfaullámoknÁl fellépő zavaró .jelenségek.
A rövidliullámu technika a 200 - 3 méterig AJOOKO-lOO MO/ terjedő hullámsávot öleli fel. A határvonalak nem élesek, inkább azt fejezik ki, ho®r olyan technikával foglalkozunk, amelynél a klasszikus felépitésü elektroncsövek általában még használhatók.
A közép és hosszúhullámoknál alkalmazott csatoló elemek /csövek és rezgőkörök/ azonban nem alkalmazhatók minden fenntartás nélkül az itt használt hullámsávban. Rövidebb hullámok, tehát magasabb frekvenciák felé csatoló elemeken különböző zavaró jelenségek lépnek fel. Ezeket általában két fő csoportba oszthatj.uk: az caS. és a rezgőkörök által okozott; zavarokra.
lo/ Az elektroncsövek viselkedése rövidhullámoknál szorosan összefügg a cső belső elektróda - méreteivel. A cső belsejében mozgó elektronoknak az egyes elektródák között bizonyos - tisztán az elektródák térbeli elhelyezkedésé által megszabott - utat kell megtenni. Hosszabb hullámoknál a megteendő ut a frekvencia idejének rendkívül kis töredéke csak. Minél rövidebb hullámhosszon dolgozunk azonban, annál inkább összemérhető az elektronok repülési ideje a teljes rezgés idejével.
Mindaddig, amig az elektronok repülési ideje /T^y elhanyagolható egy teljes rezgés idejéhez képest /T/ azaz
T
aa anód és rácsfeszültség között a kivánt 180°-08 fáziseltolás biztositható. Mihelyt azonban a T^T viszony nem túlságosan kis törtszám /O'l, 0*2/, a cső működési viszonyait az elektronok repülési ideje e-rősen befolyásolja, ami abban nyilvánul, hogy a fázisszög 180°-nál kisebb lesz. Ez a csŐ működési viszonyaiban zavarólag hat: a rács-katód közti impedancia lecsökken.
Normális cső esetén, amig ráosáram nem folyik, a katód-rács között csupán a katód-rácskapacitas van jelen. A ráosközi impedanciia tehát
Zr ° öfe
Osökkenő hullámhossznál az impedancia ohmos tagot is tartalmaz. A cső