Villamos fogyasztói berendezések felülvizsgálata/Teszt-kérdések [antikvár]

B EVEZETÉS A "Villamos fogyasztói berendezések felülvizsgálata" c. tanfolyam jegyzetének legújabb kiadását veszi most kezébe az olvasó. Az új kiadás némiképp különbözik az előzőektől. Szükségesnek tartottuk a jegyzet átírását nemcsak azért, mert az előírások is /bár kis mértékben/ változtak, valamint mért oktatási tapasztalataink bővültek, hanem azért is, mert a hazai műszaki-gazdasági szabályozórendszer változásával egyidőben a biztonságtechnika területén is változik a szemlélet. A korábbi fehér-fekete, igen-nem, megfelelő - nem megfelelő merev döntések helyébe itt is előtérbe kerülnek a minőségi szempontok. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatok határozottan a javitás iránymutatói legyenek. A "nem megfelelő" minősítés mellett pontosan meg kell adni, hogy hol és mit kell javítani, de ezen túlmenően kívánatos arra is utalni, hogy mennyire sürgős a szóbanforgó javitás /pl. azonnali beavatkozást igényel - megfelelő ütemterv szerint végezhető/, sok esetben arra is, hogy mi legyen a javitás módja /pl. nullázásra való áttérés, áram-védőkapcsoló alkalmazása, az olvadó-biztositó cseréje kisebbre/, feltétlenül ki kell emelni az ismétlődő hibákat, s hogy mi lehet ezeknek az oka /pl. nem javították ki az. előző felülvizsgálatban kimutatott hibákat, nem megfelelő volt a javitás, a helyi különleges körülmények miatt itt más érintésvédelmi megoldás választása volna célszerű/. Ma is előfordul, hogy a termelés-központú gondolkodás egyes vezetőkben elhomályosítja a biztonságtechnikai szempontok fontosságát, egyes esetekben pedig arra vezet, hogy kizárólag termelési szempontok alapján végiggondolt berendezéseket létesítsenek, és csak a kész létesítmény átadása előtt adják fel a leckét a biztonságtechnikai szakembereknek; itt van ez a termelési szempontból tökéletes berendezés, egészítsétek ki a biztonságtechnikai követelményeknek megfelelően. Ez a gondolkodásmód eddig is hibás volt és helytelensége a gazdaságossági szemléletben még jobban kidomborodik. Az ilyen utólagos megoldások nemcsak drágábbak szoktak lenni, de gyakran mindkét /a termelési és a biztonságtechnikai/ célt csak megalkuvásokkal tudják kielégíteni. Társadalmunk ember-központúsága semmiképpen nem engedi a munkavédelmi szempontok hátrányba szorítását; de ezen túlmenően rá kell mutatnunk arra is, hogy a biztonságtechnika - bár nem öleli fel a munkavédelem teljes körét /pl. nem tartalmazza a magatartasi szabályokat/ - ugyanakkor a munkavédelmen túlmenő közvetlen gazdasági kihatású /pl. az üzembiztonságot, a berendezések épségének védelmét/ mü-