Élelmiszer alapismeretek [antikvár]

I. Az élelmiszerek alkotórészei Altalános alapfogalmak A táplálkozás jelentősége Az emberek életük során testtömegük többszörösét fogyasztják el híjs, tej, tojás, zöldségfélék, kenyér stb. formájában. Már a megtermékenyített petesejtnek is táplálékra van szüksége ahhoz, hogy fejlődni tudjon, hogy új sejtek képződhessenek. A szükséges aiiyagoklioz az anya táplálkozása révén jut az embrió, s így lesz életképes az újszülött. A táplálék tehát a fejlődés előfeltétele. A felnőtt embernek is szüksége van szervezete fenntartásához és működéséhez, valamint az elpusztult sejtek pótlásához a táplálékban lévő anyagokra. Táplálkozással kell biztosítani a szervezet állandó hőmérsékletét. A szellemi és fizikai munkához energiára van szükség, amit az elfogyasztott táplálék lebontásával fedezhetünk. Az életfolyamatok (légzés, emésztés, vérkeringés stb.) csak akkor zavartalanok, ha a táplálkozás során a szükséges anyagok a szervezetbe kerültek. A táplálkozás feladata: — építés, — energianyerés, — szabályozás. E sokrétű feladat ellátásához a tápláléknak tartalmaznia kell építő, energiát adó és szabályozó, védő szerepet ellátó anyagokat. A felvett táplálék értékes anyagai az anyagcsere során jutnak el a sejtekhez. Anyagcsere: azon folyamatok összessége, amelynek során az élő szervezet környezetéből a létéhez szükséges anyagokat felveszi, azokat lebontja, a sejtekhez juttatja, ahol vagy építésre, vagy energianyerésre fordítja, a nem használható anyagokat pedig kiválasztja. A táplálkozás során a növények a szükséges anyagokat a talajból veszik fel, és ezekből építik fel saját anyagaikat. Az állatok és az emberek a növények által felépített nagymolekulákat alakítják át saját szükségleteiknek megfelelően. A növényi és állati eredetű termékek feldolgozásával élelmiszerek állíthatók elő. Élelmiszer: minden olyan növényi, állati - beleértve a mikroorganizmusokat is - vagy ásványi eredetű anyag, amely változatlan (nyers élelmiszer), előkészített vagy feldolgozott állapotban emberi fogyasztásra alkalmas. Az élelmiszerek nyersanyagaként az ivóvíz és az ásványvíz is szerepelhet. Feldolgozott élelmiszert kizárólag kereskedelmi tevékenység, vendéglátás és közétkeztetés keretében szabad forgalomba hozni. Konyhatechnológiai eljárásokkal az élelmiszerekből ételek készíthetők.