Energia és Atomtechnika 1979. július [antikvár]

Részlet az összefoglalókból: Szili Géza: A takarékosság szerepe az energiapolitikában Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület a 30 éves fennállása során folyamatosan hangoztatta az energiatakarékosság jelentőségét. Az országnak a II. világháborút követő ipari fellendülésének kezdetétől fogva az 1950-es évek elején a villamosenergia- és gázszolgáltatás kiesésével, valamint a lakossági energiaellátás korlátozásával terhes időkön keresztül az elsődleges energiahordozók felhasználásának szerkezeti megváltozásával szénről egyre inkább szénhidrogénre az energiagazdálkodás nagy utat tett meg. A készletek kímélését szolgáló energiatakarékosságot azonban mindig szem előtt kellett tartani. Varga István: Főtitkári beszámoló Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület megalakulásának 30. évfordulójáról a főtitkár olyképpen emlékezik meg legméltóbban, hogy visszatekint az Egyesület által megtett útra, felsorolja az eredményeket az esetleges sikertelenségekkel együtt a további feladatok megoldásához szükséges tapasztalatok kiértékelése végett. A vizsgált 30 év energiagazdálkodásának három részre (szigorú takarékosság, kiegyensúlyozottabb gazdaságpolitika, a drága energia időszaka) történő bontásával a főtitkárnak módja nyílik az Egyesület feladatának az időszerű követelményekhez való illeszkedését kiemelni. Illés Béla: Lignitszeminárium Gyöngyösön 299 A szerző ismerteti a nemzetközi részvételű lignitszeminárium célját. A beszámoló kitér a főelőadások valamint kiegészítésüket szolgáló hozzászólások rövid tartalmának ismertetésére is. Kapolyi László: A lignit - mint szilárd energiahordozó - súlya és szerepe a világ és a hazai energiamérlegben 302 A magyar gazdaság energia- és nyersanyagpolitikája nem hagyhatja figyelmen kívül a hazai lignitvagyon célszerű, gazdaságos hasznosítását. A külgazdasági feltételek közé kell illeszteni a hazai természeti kincsekre építhető nyersanyag- és energiahordozó-hasznosítási vertikumokat. Az ország energiatermelési struktúrája 1960-tól a szén szerepének csökkenését és a szénhidrogén-import növekedését mutatja. Ezután viszont a szénvagyon és az atomenergia szerepe növekszik a világ energiaszükséglete fedezésére irányuló kutatások értelmében. A Thorez Külfejtés és a Gagarin Hőerőmű termelési-technológiai tapasztalatai szerint, valamint a szén egyéb felhasználási lehetőségeit is tekintetbe véve, minden nyersanyagnak és energiahordozónak, így a lignitnek is a hasznosítását ilyen vertikumfolyamatban kell végiggondolni. A felhalmozódott tapasztalatokat fel kell használni a további lignit-hasznosítási koncepció kialakításánál. Kerényi A. Ödön: Ligniterőművek a magyar villamosenergia-rendszerben A lignit felhasználása a hazai erőművekben (128 MW-os Mátravidéki és 120 MW-os November 7 Erőművek) a múltban is jelentős szerepet játszott. A 800 MW-os Gagarin Hőerőmű pedig 10 éve hasznosítja a lignitet, amely a villamosenergia-ipar részére ezután is versenyképes alapenergiahordozó marad. Az 1973-1978 időszak csúcsüzemi napjainak összevetése és számuk megállapítása, továbbá a bánya és az erőmű csúcsteljesítményének egybeesése alapján a jövőben a két partnernek összehangoltan kell együtt dolgozni. A lignittel együttjáró meddő koptató hatása és annak az üzemzavarok megelőzésére, valamint elhárítására vonatkozó következménye miatt a kazánok évi üzemkészsége 63 és 70% között van. A villamosenergia-rendszernek egy új lignittüzelésű erőművel szemben támasztott gazdaságossági és üzembiztonsági követelményei alapján az iparág támogatja a Gagarin Hőerőmű bővítése gondolatát, hogy mielőbb meggyőződhessen egy korszerű lignittüzelésű kazán megbízható üzemviteléről.