Építési zsebkönyv II. (töredék) [antikvár]

Részlet a könyvből: A földméréstan, más néven geodézia az a mérnöki tudomány, mely a Föld felszínén lévő természetes képződmények (szárazföldek, vizek, hegyek) és mesterséges létesítmények (építmények, utak, birtokhatárok) vízszintes és magassági felmérésével, valamint térképezésével foglalkozik. A geodéziai mérések különböző tudományos célokra, főképen a Föld alakjának és méreteinek meghatározására is szolgálnak. Nagyarányú földmérések szükségesek a földadókataszter, a telekkönyv céljára, városok és községek építéséhez és rendezéséhez, utak, vasutak, csatornák építéséhez, folyók szabályozásához, árterek fejlesztéséhez, vizek lecsapolásához, öntöző- és vízerőművek létesítéséhez, birtokrendezések (tagosítások, telepítések, parcellázások) végrehajtásához és egyéb mérnöki és építészi létesítmények tervezéséhez és megépítéséhez. A geodéziai méréseket két nagy csoportba sorozhatjuk. Az elsőbe tartoznak a vízszintes mérések, melyek célja a Föld felületén lévő idomok (telkek, épületek, stb.) vízszintes vetületének a meghatározása, a másik csoport a magasságmérések, melyekkel a pontok magasságkülönbségét és tengerszínfeletti magasságát, általában a térszín domborzati, vagy topográfiai viszonyait határozzuk meg. E kétféle mérést néha külön, de gyakran együtt hajtjuk végre. A vízszintes mérésben az az alapfelület, melyre a pontokat vetítjük, a középtengerszínnek megfelelő nívófelület (geoid), illetőleg az ezt megközelítő forgási ellipszoid, vagy gömb, vagy kis méréseknél vízszintes sík. A földmérések nagy gyakorlati és hadászati jelentősége minden kúltúrállamot állami országos földmérési szervek létrehozására indított. Nálunk elsősorban a földadókataszter és telekkönyv céljaira szükséges országos részletes birtokállapotfelmérést a pénzügyminisztérium keretébe tartozó m. kir. Állami Földmérés (régen országos kataszteri felmérés) hivatalai, a háromszögelő hivatal és a földmérési felügyelőségek hajtják végre, a topográfiai felmérést a m. kir. Térképészeti Intézet végzi.