Építéstan IV. [antikvár]

Az alapozások tervezését - akár sík, akár mélyalapozásról van szó - a talaj törési határállapotára végzik el. A törési határállapotból kiadódó méretekkel ellenőrzik az alaptestet süllyedésre, illetve süllyedés különbségre. A pontos számítás jelenlegi akadálya az, hogy a süllyedésszámítások megbízhatósága kicsiny. Erre egyébként utaltunk az Építéstan IV. című jegyzet 1.4. fejezetében is, amikor nem süllyedésszámítás, hanem süllyedés - becslés kifejezést alkalmaztunk. A mélyalapozásoknál, így a résfalnál is kedvezőbb a helyzet, mert az esetek többségében próbaterhelést is végeznek. A próbaterhelések eredményeképpen az építési körülményeknek megfelelő, konkrét alakváltozási jellemzők ismeretéhez jutunk el. Persze bizonytalanság itt is van, mert a köpenysúrlódás és a csúcsellenállás arányainak megállapítása és a csoporthatás számítása nagy hibaforrásokat jelentenek. A gépesítési lehetőségeket legjobban a mélyalapozások során tudjuk kihasználni. A mélyalapozások között kiemelkedő szerepet tölt be a résalapozás. A résalapozás az elmúlt években rohamosan fejlődött. Nagy előnye a módszernek, hogy a leggyakrabban alkalmazott vezérgépek, a hidraulikus markolók többcélú gépek, és ha nincs résfalazási munkája a vállalatnak, a gép szerelékének cseréjével más munkát is végezhetnek. Ezen kívül a résfal a teherviselésen kívül más funkciót is betölthet. Résfallal megoldhatjuk a munkagödör körülzárását, megtámasztását és a víz távoltartását is. Ez utóbbi különösen nagy jelentőségű az árvédelmi töltéseknél.