Építőanyagok és termékek II. [antikvár]

Részlet a műből: "4. A TERMÉSZETES KŐ A természetes kövek a Föld szilárd kérgében természetes úton keletkeztek, és a földtani szóhasználattal kőzeteknek nevezzük őket. A kőzeteket vegyi és anyagszerkezeti változtatás nélkül feldolgozással alakítjuk felhasználásra alkalmas építési kőanyaggá. Az építési kőanyagok legfőbb tulajdonsága és így felhasználhatósága, szorosan összefügg annak a kőzetnek a kőzettani sajátosságaival, keletkezési körülményeivel, kőzetalkotóival és kőzetszöveteivel, amelyből előállították. A kő egyike azoknak a legrégebbi természetes anyagoknak, amelyeket az ember évezredek óta használ az építőtevékenységében. Bár az elmúlt évtizedekben az esztétikai igények háttérbe szorulása, valamint a kőszerkezetek kialakításának nagy munkaigényessége miatt, alkalmazása háttérbe szorult, de ma újra egyre növekvő mennyiségben felhasznált, kedvelt építőanyag. A régi épületek kőből készült díszítőelemeinek és szerkezeteinek felújítása, konzerválása és megóvása korunk kiemelkedő fontosságú feladatai közé tartozik. 4.1 A kőzetek csoportosítása A kőzeteket keletkezésük szerint a következő csoportokba sorolják: - elsődleges, ún. magmás (eruptív) kőzetek, - másodlagos, azaz üledékes és átalakult kőzetek. Az elsődleges kőzetek a földkéreg mélyebb szintjeiben levő folyós anyag, a magma megszilárdulásával keletkeztek. A másodlagos kőzetek a már meglévő kőzetek valamilyen módon bekövetkező átformálódásával keletkeztek, és e csoportban átalakult vagy üledékes kőzeteket különböztetünk meg. Az átalakult kőzetek a már kialakult kőzetek magasabb hőmérsékletű és nagyobb nyomású környezetbe jutásával jönnek létre. Az üledékes kőzetek a már meglevő kőzetek mállásából, a mállási anyag részleges vagy teljes helyváltoztatásával és az anyag lerakódásával jönnek létre. a.) Magmás (eruptív) kőzetek, amelyek a Föld mélyében lévő, vagy a Föld felszíne fölé emelkedő izzón folyó magma megszilárdulásából keletkeztek. A magmás kőzeteket a keletkezésük helye szerint mélységi, kiömlési és telér kőzetekre, valamint vulkáni tufákra osztjuk. (Lásd 4. 1 táblázat.) A mélységi kőzetek a Föld mélyében szilárdultak meg, hosszú idő alatt, ezért szövetük kristályos. A kiömlési (vulkáni) kőzetek a Föld felszínére ömölve, viszonylag gyorsan szilárdultak meg. Jellemzőjük az üveges, vagy egyenlőtlenül, vagy tökéletlenül kristályos szövet. Az átmeneti (telér) kőzetek keletkezése és szövete átmeneti jellegű. A vulkáni törmelékes kőzetek (tufák) a légkörbe került láva csep- 3"