Építőipari művezetők kézikönyve III. [antikvár]

A felszabadulás óta az építőiparban óriási változások következtek be. A felszabadulás előtt az ipar, alig ismert néhány gépet, ma pedig a legmodernebb és legkorszerűbb gépek tömegei dolgoznak a munkahelyeken. Az ötéves tervben az építőiparnak sok milliárd tonna anyagot kell gyárakká, lakóházakká, iskolákká és egyéb építményekké alakítani. Ezen néhány bevezető mondat után három kérdést kell feltenni magunknak: a) mi az organizáció, b) miért nem volt organizációs tervezés a felszabadulás előtt? Az organizáció szó szervezést jelent magyarul. Az első kérdésre tehát az a válasz, hogy az építőiparban az organizáció a különböző építő tevékenységek együttes szervezését jelenti. c) Miért van ma? Ha megnézzük gyáriparunkat, azt látjuk, hogy ott a munkaműveletek minden egyes kis részlete előre pontosan meg van tervezve, az egyes műveletek mint fogaskerék, úgy kapcsolódnak egymásba és így készül el a gyári termék. Az építőipar termelését is éppen úgy elő kell készítenünk, meg kell szerveznünk, mint a gyárét. A felszabadulás előtt az építőipar kicsi, kézműipar volt. Kevés pénzt, anyagot, munkaerőt fogyasztott és egészében is széteső, szervezetlen volt. Ezért nem volt szükség a felszabadulás előtt a kivitelezés országos mérvű előkészítésére és szervezésére, azaz organizációs tervezésére. Ma a helyzet egészen más. Az ország építőipara szocialista nagyiparrá vált. Az egyes munkahelyek mind egy-egy üzem, sőt nagyüzem. Igen sok munkahelyünk van, ahol a dolgozók száma meghaladja az 1.000 főt, de nem ritka az olyan munkahely sem, ahol többezren dolgoznak.