Fűtés, szellőztetés, hűtés II/1. [antikvár]

A./ KÖZPONTI FŰTÉSEK MELEGYIZFOTÉS A központi fűtések rendszerét két tényező határozza meg: 1. milyen közeget, anyagot választanak a hő, illetve meleg azállitásáraj 2. miként tartják mozgásban a hőhordozó közeget. A hötermelő helyről, - legtöbbször a kazánházbál - a szttkséges hőmennyiséget el kell juttatni oda, ahol hőleadásra (fűtőtestek stb.) van szükség. Bevált hőhordó közegek: a viz, a gőz és a levegő. Elterjedésüket annak köszönhetik, hogy csaknem korlátlan mennyiségben és könnyen hozzáférhetően állnak rendelkezésre. Leggyakrabban tehát: viz-, aSz- és légfűtéseket alkalmazunk. ~ Feladatunk fő célja - éppen a lehetőségek sokfélesége miatt - annak vizsgálata, hogy hogyan juttatják el a hőhordá közeget a rendeltetési helyére. Elsősorban a vizfűtésekkel foglalkozunk. A viz nagyon megfelelő hőhordozó közeg, mert fajhője nagy és csaknem mindenütt rendelkezésre áll. A nagy fajhő lehetővé teszi, hogy kis tömegű vizzel nagy hőmennyiséget szállithassunk: 1 kg 90 C°-u viz kb. 90 kcal hőt tartalmaz, ha pedig 70 C°-ra lehűl, akkor 20 kcal hőmennyiséget ad le. EzenkivUl a viznek lényeges tulajdonsága a hőmérsékletváltozás okozta fajsűlycsökkenés is, mert ez idézi elő cirkulációját, mozgá-_sát. Az ezen az elven alapuló rendszert gravitácids (nehézség,' süly) melegviz-fűtésnelTnevezik. A gravitációs rendszernek további fejlődésa az ún. szivattyús melegvizfütés, melynél a viz mozgatása már mesterségesen történik. Csoportosíthatók a vizfiítések aszerint is, hogy a rendszer a környező légkörrel összeköttetésben van-e vagy sem. Az első csoportba tartozókat nyitott vagy szabad, a második csoportba tartozókat zárt vagy nyomás alatti vizfűtések-nek nevezzük. A nyitott vagy szabad rendszeri! vizfütések jellemzője, hogy a rendszer (kazán, vezeték) a légkörrel közvetlen összeköttetésben van, s igy a viz 1 ata nyomás alatt 100 C°-nál forrásnak indul. E csoportba tartoznak az összes gravitációs fűtések, valamint az épületeken belül lévő szivattyús melegvizfűtések, A zárt vagy nyomás alatti vizfű-^i rendszereknél, a berendezés nincs szabad összeköttetésben a légkörrel, nagyobb nyomás létesithető, a viz 100 C°-nál nem, hanem csak e^en felül forr, éspedig, ha kb. 110 C°-on alul indul forrásnak, akkor középnyomású vizfűtésről, ha ezen felül, akkor nagynyomású forró-vizfűtésről beszélünk."A középnyomású vizfütés még használható'épületen belül, de a forrővizfűtés már elsősorban a távfűtéseknél jön igen értékesen számításba. A vizfütések elterjedését jó és könnyű szabályozhatáságukon kivül annak az egészségügyi követleménynek kielégítése segítette elő, hogy a fűtőtestek 100 C°-on aluli felületi hőmérséklete az emberi szervezetre nem hat károsan. A j<5 szabályozhatóság szintén elsőrendű követelmény, mert a külső hőmérséklet nemcsak évszakonként, hanem naponként is igen nagy eltéréseket mutat és gazdaságilag fontos, hogy a fűtéssel ehhez alkalmazkodjunk.