Gábor Dénes díj 2021 [antikvár]

AZ ALAPÍTÓ BEVEZETŐJE Tisztelt Olvasók! Kedves Barátunk! l " ir'' Díjunk névadójá- i kori nemzetközi- és WkM hazai ismertségét C jelentős mérték- ben növelte, tiogy 50 évvel ezelőtt a holográfia feltalálása okán elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ezt az évfordulót ~ hozzákötve születésének tavalyi 120. évfordulójához, „Gábor Dénes Emlékévek" rendezvénysorozattal ünnepeljijk, A széles tematikájú programok sora az emlékfa ültetéstől, számos hazai- és határon túli rendezvényen keresztül, síremlékének londoni megújításig terjedt. A tavaly még csak szűk körben feltételezett harmadik-, majd negyedik pandémiahullám miatt lelkesedésünk és tenni akarásunk nem lanyhult, ám néhány elképzelésünk végrehajtását a kialakult helyzet végül nem tette lehetővé. E rendezvénysorozat koronája a 33. alkalommal megrendezésre kerülő díjátadási ünnepségünk. A 2021-es Gábor Dénes-díjat azzal a tudattal hirdettük meg, hogy idén végre visszatérhetünk a megszokott élethelyzetekbe és a Parlament falai között adhatjuk át a díjakat. A rendkívül színvonalas felterjesztéseket, a hatalmas értéket képviselő innovációkat létrehozó - a díjazási lehetőségeinknél lényegesen nagyobb számú - kiválóságok közül az idei díjazottak kiválasztásának felelősségteljes munkáját elvégző Kuratóriumunk is ezzel a reménnyel dolgozott. (E reményünk jelen kiadványunk nyomdába adásának időpontjában még él.) Ugyanakkor látszanak azok a hosszú távon is megoldásért kiáltó, embert próbáló helyzetek, világméretű változások, amelyeket nem, vagy nemcsak a pandémia okoz. Az emberiség egyik legnagyobb kihívása a globális felmelegedés okozta meteorológiai- és környezeti változások hatásainak kezelése. A földrészeken átnyúló „népvándorlások", az energiaigény és az energiatermelés közti különbségekből fakadó gazdasági-, technológiai- és társadalmi feszültségek nagy veszélyekkel és tudományos kihívásokkal járnak, A mesterséges intelligencia segítségével a képződő digitális lábnyomok és mérhetetlen adatmennyiség felhasználásával az embereket, a társadalmakat és a kultúrákat is befolyásoló folyamatok a felelős természettudósok, kutatók, feltalálók fantáziáját is megmozgatja. Tevékenységük, eredményeik segítenek a nehézségek leküzdésében és abban, hogy - Gábor Dénes ismert gondolatát felhasználva - az ember, aki korábban a természettel állt szemben, mostantól a saját természetével tudjon szembe szállni. Díjazottjaink mind-mind ebbe a - méltán elismert - körbe tartoznak. A határainkon túl dolgozó biológus kutatási eredménye az egyik alapját adta az mRNS alapú szérumoknak, az életmű-díjjal kitüntetett gépészmérnök az erőművek, a nukleáris technológia biztonságosabb használatára tette fel az életét, építőmérnök díjazottunk eredményeit világszerte a földrengés-biztonsági megoldásokban használják, elgondolásai a legtöbb nemrég felépült híd koncepciójában megtalálhatók. Az életminőség javítását, egyben az orvostudománytechnológiai fejlesztését újszerű irányból közelítette meg a digitális képalkotás kiértékelés hatékonyságának növelését célul kitűző kardiológus kutatónk. A statikai tudományát a humánszövetek mechanikai jellemzőinek vizsgálatára alkalmazó építőmérnökünk, illetve az általában az orvoslásban alkalmazott radiológiai eljárások ipari környezetbe történő eredményes átültetésével a mérnök-matematikus professzor Is a primer tanult ismereteitől eltérő szakterületen értek el kiváló eredményeket. Az ember-robot együttélése új perspektívát nyit a mesterséges intelligencia felhasználása, a ne-héz- és veszélyes munkakörnyezetben történő emberi tevékenység kiváltása területén - vallja a villamosmérnöki tudását e szakterületen gyakorló díjazottunk. A következő években, évtizedekben Is lesznek olyan feladatok a természettudományos ismeretek valós erejében bízó és azért tenni akaró tudóstársadalom előtt, amelyek sikeres megoldása létfontosságú az emberiség számára. Gábor Dénes óta tudjuk, hogy az innovátorok a „tigris hátán lovagolnak". Eredményeik éppúgy felhasználhatók az emberiség érdekében, mint önpusztításunkra, vagy éppen eszközt adnak az áltudományok képviselői számára. Fontos tehát, hogy tisztelegjünk díjazottjaink - a „jó oldalon" álló tudósok - teljesítményei előtt. Jamrik Péter ú í'Mí KURATÓRIUMI KÖSZÖNTÖ 'Íiví-f •¦'iíl m Jövő A KÉPZELET HOLOGRAMJAIBAN A tudomány és a technológia jövőt alakító erejébe vetett hit egyidős a modern társa-dalomfilozófiál< felvilágosodástól napjainkig egymást váltó sorozatával. Százötven éve lesz, hogy Jókai Mór A jövő század regénye disztópikus (örök háború) és utópikus (örök béke) fejezeteiben az új anyagok felfedezése és új eszközök megépítése révén tartja mozgásban a cselekményt. Több mint négy emberöltőt követően fedezi fel és adja ki 1994-ben Verne Gyula ükunokája a Párizs a XX. században című, elfektetett (1863-ra datált!) kéziratot, amelyben a látnók író kísérteties pontossággal vázolta fel a múlt század számos vívmányának a karrierjét. A világháló alapú kommunikáció, a közlekedés TGV típusú és gázüzem alapú lehetőségei csakúgy, mint a televíziózás és a modern épületgépészet klímaberendezésekkel felszerelt felhőkarcolói mind a teremtő képzelet csodái. A Holdra szállás és az űrutazás előképeit követően beszédes metafora, hogy amíg Szerb Antal 1935-ben a marslakóknak írja budapesti kalauzát, addig az amerikai fylanhattan-terv magyar tudósainak csoportját az 1940-es években ironikusan marslakóknak titulálták. A Kármán-kráter a IVlarson és Teller Ede „földönkívüli" jelentésű monogramja csak „erősítették" ezt a legendát Gábor Dénes 1970-ben, még a fizikai Nobel-díja kapujában tette közzé Judományos, műszaki és társadalmi innovációk" című esszéisztikus repertóriumát. A fizikai világot, a biológia és a társadalom területét átfogó 137 felfedezés és innováció, sok esetben csak létező probléma elemzése azzal válik a jövő kutatásává, hogy tárgyalásuk valószínűségi bázison szintetizálta az akkori intézményi- és szakértői tudást a szerző intuitív előrejelző képességével. IVlár az ezredforduló megmutatta, hogy a váratlan kiugrások megatrendjeiben (személyi számítógép, hálózatosodás) és a - Gábor által nem osztott - túlzóan optimista becslésekben rejlhetnek a fehér foltok és a téves forgatókönyvek esélyei. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy nem lehet eléggé komolyan venni a növekedés helyébe léptetendő társadalmi életminőségi célok érvényesítési törekvéseit, hiszen igazolódott John Naisbitt trendkutató tétele: csak az olyan folyamatok lehetnek tartósak, amelyeket a népesség elfogad. A Római Klub felelős szemléletét vitte tovább John Brockman az 1991-ben megjelent „A harmadik kultúra" című tanulmányával: nézete szerint egy új, egy nyilvános kultúra jött létre. Ez a kultúra felöleli .azokat a tudósokat és a tapasztalati világ más gondolkodóit, akik munkájukon és az azt bemutató írásaikon keresztül átveszik a hagyományos értelmiség helyét, mivel láthatóvá teszik életünk mélyebb értelmét, újradefiniálva, hogy kik és mik vagyunk tulajdonképpen.' Hasonló törekvések szolgálatában hozta létre a tudomány és a művészet kiemelkedő kortárs személyiségeivel László Ervin a Budapest Klubot, amely az emberi szellem és tudat felelős kibontakoztatására szerveződött. 2001-ben adták közre .MACROSHIFT- Navigating the transformation to a sulstainable World" című jelentésüket, amelyhez Arthur C. Clarké írt az új gondolkodás és cselekvés esélyét Gábor Dénes szellemiségében méltató előszót. A rákövetkező évben látott napvilágot ,A következő 50 év - A tudomány a XXI. század első felében" cím alatt John Brockman szerkesztésében 25 élenjáró tudós tanulmánykötete. Köztük szerepel az idén eltávozott iskolateremtő Csíkszentmihályl Mihály professzor is, aki a boldogság jövőjéről gondolkodva támogatta a pozitív pszichológia minden időben és kultúrában jelen lévő erősségeinket (bölcsesség, bátorság, állha-