Gábor Dénes-díj [antikvár]

Magyarország büszke lehet arra, hogy szellemileg mindig többet adott a világnak, mint ahogy az nagyságrendjéből következett volna. A magyar tudomány a reformkor óta a nemzeti hagyomány és kultúra szerves részeként döntően befolyásolta az ország külföldi megítélését. Tudósaink a közös kutatásokkal, felfedezésekkel, a nemzetközi tudományos közéletben való mindennapi részvétellel kapcsolták Magyarországot a nagyvilághoz. Hosszú távon egy nemzet súlyát szellemi teljesítménye sokkal inkább meghatározza, mint politikai befolyása, hiszen a tudósok eredményei hímevet szereznek egy országnak. Híres tudósaink közé tartozott Gábor Dénes is. A kivételes tehetségű mérnök-fizikus, feltaláló, tudós és humanista termékeny életművet hagyott maga után. A tudományos kutatást mérnöki alkotómunkával ötvözte, tudományos pályája és életútja számos tekintetben szolgál példaképül és tanulságul az utókor számára. Találmányaival általában messze megelőzte korát, hiszen sem a plazmalámpa, sem a lapos képcsövű tévékészülék sorozatgyártására nem vállalkozott a korabeli ipar. Az elektronmikroszkóp tökéletesítésének munkálatai során jutott el legnagyobb találmányához, a holográfiához, melyért 1971 -ben fizikai Nobel-díjat kapott, így büszkén soroljuk őt is a magyar Nobel-díjasok közé. Életének utolsó évtizedeiben a technikai haladás természeti és társadalmi hatásainak vizsgálatával foglalkozott. Az emberiség problémáiról globális méretekben, történelmi távlatokban gondolkodott - bizonyítva ezzel, hogy tudományos és feltalálói ismeretei magas fokú társadalmi felelősséggel párosultak. A XXI. század elején nyilvánvalóvá vált, hogy csakis a kutatás-fejlesztés, az innováció és az oktatás integrált fejlesztésével biztosíthatja Európa azt a lendületet, amely képessé teheti a globalizáció által okozott új kihívások kezelésére - a fenntartható fejlődés biztosítására. Az ezredforduló után a magyar kormányzat is foglalkozott a kutatás-fejlesztés és a vállalati innováció kedvezőtlen helyzetével, és intézkedések is születtek javítására. Az Országgyűlés 2004 decemberében fogadta el az innovációs törvényt. Ennek alapvető célja, hogy javítsa a magyar gazdaság versenyképességét, hozzájáruljon a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt fenntartható fejlődési pálya kialakításához, és így hozzájáruljon a magyar lakosság életminőségének javításához is. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal - a Magyar Tudományos Akadémiával együttmúTcödve - kidolgozta a kormány középtávú K-l-F és innováció politikai stratégiáját, melynek általános célja, hogy Magyarország olyan országgá válhasson 2013-ra, ahol a gazdaság hajtómotorja az innováció. Az utóbbi években már nőtt a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma, és a publikációs teljesítményük is magas. Előrelépésnek tekinthető az is, hogy immár nem a felsőoktatás, hanem a vállalkozási szektor foglalkoztatja a legtöbb fejlesztőt, és a K+F ráfordítás terén is a versenyszféra vette át a vezetést. 2009-ben az Európai Innovációs Szövetség Budapesten tartja konferenciáját, és jövőre nyílik meg az Európai Innovációs és Technológiai Intézet is, mely a magyar tudományos életre irányíthatja a kontinens figyelmét, hozzájárulva hazánk nemzetközi elismeréséhez. A magyar gazdaság versenyképességének fokozása a vállalatok innovációs képességének megerősödése révén sikerülhet. Ennek elengedhetetlen feltétele a műszaki-szellemi alkotók megbecsülése és elismerése, melyet 20 éve méltán szolgál a Gábor Dénes-díj. A Novofer Alapítvány a díjjal nemcsak elismeri a kiváló teljesítményeket, hanem a kitüntetettek eredményeinek széleskörű ismertetésével a társadalmi elismertségét is növeli kiváló szakembereinknek. 11 . i . ' i y "iS ^ ,' ;V Budapesl. 2008. november 13. Dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke