Garázs és szervisz [antikvár]

Magyarország gépkocsiközlekedése a felszabadulás előtti időben rendkívül elmaradott állapotban volt. Miután a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat és a szocializmus útjára léptünk, gazdasági életünk rohamos fejlődése a gépkocsiközlekedés fejlesztésének szükségességét is maga után vonta. A Horthy-rendszertől a gépkocsiüzemek területén is átkos örökséget vettünk át, olyan helyzetet, amely távolról sem fedezte a megnövekedett szükségleteket. Soha nem látott rohamos fejlődésünk olyan gyors ütemben követelte meg a gépkocsik szaporítását, hogy ezt az ütemet nem lehetett a fenntartó üzemek építkezésével követni, így átmenetileg az a helyzet, hogy gépkocsijaink karbantartását nem tudjuk megfelelő kedvező körülmények mellett elvégezni. Az autóipar és autóközlekedés fejlődésének ütemében a Szovjetunió az első helyet foglalja el a világon. A szovjet példák nyomán elindulva tisztán láthatjuk a jövő perspektíváját, amely az elkövetkezendő o éves terveinkben egyre több gépkocsi beállítását teszi szükségessé. A gépkocsikat nem elegendő legyártani, hanem gondoskodni kell arról, hogy a nagy értéket képviselő gépkocsiállomány minél gondosabb ápolásban részesüljön. A Szovjetunió irodalmának tanulmányozásából megismertük a megelőző karbantartások, a gazdaságos beruházások döntő fontosságát és rájöttünk arra, hogy az így megtakarított fillérek milyen hatalmas összeget eredményeznek a népgazdaság számára. Ha figyelembe vesszük, hogy egy 3 tonnás tehergépkocsi beszerzési ára 100 000 Ft és ezzel a gépkocsival évenként 40 000 km utat teszünk meg, úgy láthatjuk, hogy egy gépkocsi 15 év alatt kereken 1800 000 Ft üzemköltséget emészt fel. Tehát élettartama alatt a beszerzési árának mintegy 18-szorosát teszi az üzembentartási költség.