Geodézia I. [antikvár]

I. fejezet Bevezetés. Alapfogalmak. Segédeszközök A geodéziát - a helymeghatározás tudományát - a vízépítési gyakorlatban lépten-nyomon alkalmazzuk. Segítségével mérjük fel tervezés előtt a megvalósításra tervezett létesítmény helyét, tervezés közben kiegészítő felvételeket végzünk, számítási eljárásait alkalmazzuk, ma^ld épités el6tti, alatti és utáni mérésekkel biztosítjuk elgondolásunk maradéktalan végrehajtását. Gyakori az az eset is, amikor munkánk nem uj létesítmény megvalósítására irányul, hanem állapotok, változások rögzítésére. Az adatok felvétele zömmel méréssel történik. Bármilyen mérésről, számításról, felrakásról és kiértékelésről is legyen szó, alapjai minden esetben a geodézia tárgykörében megtalálhatók« A geodézia - szabatos meghatározás szerint - tárgyalja a földi pontok abszolút, illetve relativ helymeghatározáséira és kitűzésére szolgáló módszereket. Ismerteti a méiíésekhez szükséges műszereket és segédeszközöket. A földi pontok minden esetben valamilyen összefüggő idom, vagy hálózat alkotórészei és csak néha elszigetelt, önálló pontok. Ha idom, hálózat részé, alakjelző pontnak nevezzük. Méréseink lehetnek helyi (lokális), ojszág^^és az egész föld felületi mérésébe k_^icsoÍ!S46ak. Utóbb^^ett^^illetve a má--floaltból csak a felsőrendű^háromszögelés) a felső geodézia, a helyi mérés az alsó geodézia körébe tartoznak. Hasonló alapgondolat szerintiT felosztás szerint különböztetjük meg az abszolút és a relativ helymeghatározást is. Első esetben a föld tenge- - 3 -