Geodézia I. [antikvár]

Részlet: I. fejezet Bevezetés« Alapfogalmak» Sesédeszközök A geodéziát - a helymeghatározás tudományát - a vizépité-si gyakorlatban lépten-nyomon alkalmazzuk. Segítségével mérjük fel tervezés előtt a megvalósításra tervezett létesitmény helyét, tervezés közben kiegészítő felvételeket végzünk, számítási eljárásait alkalmazzuk, majd épités előtti, alatti és utáni mérésekkel biztosítjuk elgondolásunk maradéktalan végrehajtását. Gyakori az az eset is, amikor munkánk nem uj létesitmény megvalósítására irányul, hanem állapotok, változások rögzítésére. Az adatok felvétele zömmel méréssel történik. Bármilyen mérésről, számításról, felrakásról és kiértékelésről is legyen szó, alapjai minden esetben a geodézia tárgykörében megtalálhatók. A geodézia - szabatos meghatározás szerint - tárgyalja a földi pontok abszolút, illetve relatív helymeghatározására és kitűzésére szolgáló módszereket. Ismerteti a mérésekhez szükséges műszereket és segédeszközöket. A földi pontok minden esetben valamilyen összefüggő idom, vagy hálózat alkotórészei és csak néha elszigetelt, önálló pontok, Ha idom, hálózat része, alakjelző pontnak nevezzük. Méréseink lehetnek helyi (lokális), országos és az egész föld felületi mérésébe kapcsolódóak. Utóbbi kettő (illetve a másodikból csak a felsőrendű háromszögelés) a felső geodézia, a helyi mérés az alsó geodézia körébe tartoznak. Hasonló alapgondolat szerinti felosztás szerint különböztetjük meg az abszolút a relatív helymeghatározást is. Első esetben a föld teoge- - 3 -