A gépek üzemtana [antikvár]

A műszaki számítások menete A mérnök munkaköre mmdig adott feltételekhez kötött konkrét feladatokra irányul, amelyeket a rendelkezésre álló reális eszközökkel, kiszabott időn belül kell megoldania. A mérnöki feladatok eredményes elvégzése alapos tudományos felkészültségét kíván. A mérnöki munka értéke a mérnöki tudás megalapozottságán lordul meg, ezt pedig csak a segédtudományok (kémia, fizika, mechanika, geometria, matematika stb.) magas színvonalon való művelése biztosíthatja. E segédtudományok elméleti módszerei azonban eivontságuknál fogva és a célkitűzésben mutatkozó elvi különbség miatt a mérnöki gyakorlatba már át nem vihetők. A kezdő gépészmérnökhallgató különösen a matematikai számítási módok alkalmazása terén szokta elvetni a sulykot, amennyiben — eleinte legalább is — a szerkezettani és üzemtani feladatokat egyszerűen algebrai példáknak tekinti, amelyek megoldásához egyenletrendszerek felállításával és az ismeretleneknek analitikai úton való szabatos kiszámításával lehet eljutni. A gyakorlatlan kezdő eleinti nem ébred annak a tudatára, hogy pl. valamely géprész méretezésének alapfeltételei közül számos olyan technikai, technológiai, sőt szilárdsági és üzembiztossági feltételt is találunk, amelyek szabatos matematikai alakban ki sem fejezhetők. Ezenfelül többnyire csak egymásnak ellentmondó követelmények összehangolása után foghatunk hozzá a várható üzemviszonyoknak legjobban megfelelő megoldás kereséséhez, ami minden egyes esetben a technikai és gazdasági, főképpen pedig szociális tényezők gondos mérlegelését és azok behatásának helyes és előrelátó megítélését teszi szükségessé. Kétségtelen ugyan, hogy a gépészmérnöki feladatok nagyrésze szabatos matematikai számítások nélkül el sem végezhető, de ezek a számítások mindvégig csak «kísérő szólamai» maradhatnak a mérnöki gondolatnak, és azt sohasem helyettesíthetik 1 Még a legszabatosabban elvégzett szilárdságtani vagy energetikai számítás eredménye is csak matematikai és nem mérnöki megoldás — mindaddig, amíg a kapott eredményt a gazdaságos megvalósítás szempontjából nem ellenőriztük és a szükséghez képest nem helyesbítettük. Itt elsősorban a szabványokra utalok, amelyek keretei közé a tervező mérnöknek feltétlenül bele kell illeszkednie, még akkor is, hogyha a kifogástalan szabatossággal felépített matematikai számítás a szabványosított méretektől eltérő eredményre vezetett! A szabványokhoz való igazodás tehát szintén megkülönbözteti a mérnök munkáját az elvont igazságokat kutató tudós célkitűzéseitől. Ezekután könnyen belátható, hogy a mérnöki feladatok megoldásához 1