Mechanizmusok és gépek elmélete II. [antikvár]

II. Rész. Mechanizmusok kinematikája. Bevezetés,, Az ipar gyors fejlődése az alaptudományokra, - amelyek ezt a fejlődést elősegitettékp - igen na^ hatással volt. A tisztán analitikai számítások mellé egyen^ ranguan soiakoztak fel a gyakorlati mérnök saámára ig®n áttekinthető grafikus megoldásote. Bz a nagymértékű fejlődés vonatkozik a MmmtlMnak arra az ágára is, mely főleg a mechaniatímso'k Tissgálatát tüsi ki célul, A mechaniaiűusok kinsmtikai vizagálata alatt azokat az armlititei és grafikus uton végsött számitás©-kat értjük, amelyeknek eredményeképpan !mgtetározMt-juk a mechanissHis báxffiely tagjának^imgy pontjának a helyzetét, sebességét éa gyorsulását. Az itt felsorolt három kinemtikai adat meghat ár osására ^ B8ch&niz®usok tervezésénél és vizsgálatáisál feltétlenül gsükség van» A tagoknak a raechanizHius aosgá^ kö^baa elfoglalt helyzeteit például a^ért is fontos msgállapitsnij aert igy felvilágositást kapunk arm^ hogy ü^ea kösb©n a mechanizmus tagjai szabadon moaogh nels-e egymásba, A tagek poatjaijíak & sebssaégé^ asért kell magéi-lapitasij mr% & s«b®sség nagy sgértékbea befolyásolj® a .fép f®lfeaatok ^gsésé'Qél, Szen- lEivUl a "fcagek poatjaiaak a s^bssségát aég & gyorsulások aegbatárosásánál is ismernünk feell. M 34-OS-54 - J