Bővebb ismertető
A CSAPÁGYFAJTA ÉS CSAPÁGYNAGYSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA
A CSAPÁGYFAJTA KIVÁLASZTÁSA
A megfelelő csapágyfajta kiválasztása gyakorlatot és tudást igénylő feladat s az alábbi felsorolás célja csupán az, hogy jelezze az egyes csapágyfajták alapvető alkalmazási terűletét.
GOLYÓSCSAPÁGYAK általában kis terhelések, kis méretek és gyorsanforgó
tengelyek esetén a legolcsóbb és legjobb megoldást jelentik, — míg a
GÖRGÖSCSAPÁGYAK
ÖNBEÁLLÓ GOLYÓS- vagy GÖRGÖSCSAPÁGYAT
nagyobb méreteknél, nagyobb vagy lökésszerű terheléseknél adnak kedvezőbb eredményt.
akkor kell használni, ha a csapágy és a ház középvonala között akár szereléskor, akár üzemben szögeltérések léphetnek fel.
TÁRCSÁS (axiális) CSAPÁGYAT tengelyirányú erők felvételére használunk, de különösen
nagy fordulatszámnál erre a célra sokszor megfelelőbb a
MÉLYHORNYÚ GYŰRŰS (radiális) GOLYÓSCSAPÁGY, vagy a
FERDEHATÁSVONALÚ GOLYÓSCSAPÁGY.
HENGERGÖRGŐS CSAPÁGY
KÚPGÖRGÖS CSAPÁGYAK
általában nem terhelhető tengelyirányú erőkkel. Felhasználásával teljesen akadálytalan tengelyirányú elmozdulás is biztosítható,
nagy sugár- és tengelyirányú terhelés egyidejű viselésére alkalmasak.
A CSAPÁGY TEHERBÍRÁSA ÉS ÉLETTARTAMA
A gördülő csapágyak méreteinek megválasztásához a katalógus minden csapágynagysághoz két alapadatot ad meg, a statikus alapteherbírást: Co és a dinamikus alapteherbírást: C.
A Co érték a csapágy szilárdságtani állandóiból számított adat, mely főleg az álló vagy .lassan forgó csapágyaknál szokott a méretezés kiinduló adata lenni (lásd 13. oldal).
A gyakorlatban szokásos fordulatszámoknál a csapágy megkívánt élettartamának megfelelően választjuk a csapágyat a katalógusban található C értékek alapján.
A csapágy élettartama kimerültnek vehető, ha az ismétlődő igénybevételek következtében anyagkifáradás jelentkezik olymódon, hogy valamely csapágygyűrűn vagy gördülőtesten kipattogzás, vagy hámlás indul meg. Eddig az időpontig megtett körülfordulások száma (L) vagy állandó fordulatszám (n) mellett elért üzemórák száma (Lh) adja az élettartamot.
SCSÍF
Mivel a csapágyszámításoknál a körülfordulások milllomodrészével szoktunk számolni, a kétféle élettartam közötti összefüggés :
10' L = 60 n Lh 1.
A csapágy a számított élettartamnál lényegesen rövidebb idő alatt is tönkremehet hibás beépítés, nem megfelelő, vagy helytelen kenés, nem megfelelő, vagy elégtelen tömítés, hibás illesztés stb. következtében, de ezek a hibák minden körülmények között elkerülhetők a megfelelő szerkesztési, beépítési és karbantartási szabályok által.
A tapasztalat szerint egyazon anyagból készült, egyenlő méretű és típusú csapágyak élettartama sem teljesen azonos, még akkor sem, ha az üzemviszonyok azonosak. Ezért volt szükség az élettartam fogalmának olyan meghatározására, mely a tényleges helyzet megközelítése mellett figyelembeveszi a gazdaságosság és üzembiztonság követelményeit is. Ennek megfelelően H)[!S[P úgy állapította meg a csapágyak alapteherbírását, hogy az azokból számított élettartamot a csapágyak 90%-a elérje, vagy azt meghaladja (ez azt jelenti, hogy a csapágyak nagy része a számított élettartam többszörösét is elérheti).
Az élettartam és teherbírás közötti összefüggés megállapítása céljából tételezzük fel, hogy a csapágy terhelése annak egész élettartama alatt egyetlen állandó erő csupán, mely gyűrűs csapágynál sugárirányban, tárcsás csapágynál pedig tengelyirányban, pontosan a csapágy középvonalában hat. E feltételek mellett azt a terhelést, amelynél a csapágy élettartama egymillió körülfordulás, dinamikus alapteherbírásnak nevezzük, jele C.
A külföldi szakirodalomból átvett dinamikus alapteherbírás (Dynamic Capacity) elnevezés nem egészen találó, mert nem dinamikus erőhatásokra utal, hanem csak arra, hogy a csapágy körülfordulásokban kifejezett élettartamának kiinduló adata.
Az élettartam megállapítására lefolytatott kísérletek szerint
L = f%agy f = ^ = lÍ = Vl 2.
ahol L = az élettartam millió körülfordulásokban,
C = a dinamikus alapteherbírás
P = a csapágy terhelése (többirányú vagy változó terhelésnél az egyenértékű terhelés, lásd 9. oldal)
f = terhelési tényező (f, golyóscsapágyaknál, fg görgőscsapágyaknál).
Az élettartamképletben szereplő p kitevő értékének meghatározására az elméleti meggondolásokon kívül számos élettartamkísérletet is végeztek, melyek eredményeképpen az alábbi értékek alakultak ki :
= 3 golyóscsapágyakra /> = 10/3 görgőscsapágyakra Azf=C/P terhelési tényező értékére vonatkozó táblázatok millió fordulatban kifejezett élettartamok esetére a katalógus végén levő kihajtható lapokon találhatók. Ezeket a táblázatokat akkor használjuk, ha a csapágy fordulatszáma változó (!árműcsapágya-zások) és ezért az élettartam csak a körülfordulások számával fejezhető ki.
Állandó fordulatszámmal forgó csapágyaknál kényelmesebb az élettartamot üzemórákban kifejezni. A kihajtható lapokon levő táblázatokban az f terhelési tényező errevonatkozó értekei is megtalálhatók, különböző fordulatszámokra és üzemórákban kifejezett élet-