Gépjárműszerkezettan II. [antikvár]

I. METALLOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK BEVEZETÉS „A metallográfia (fémszerkezettan) az a tudomány," amely a fémek és ötvözetek fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságait rendszerbe foglalva ismerteti." A fenti meghatározásból következik, hogy a metallográfia szoros kapcsolatban van a kémiával, ¦fizikával, azonkívül a kohászattal és a technológiával, tehát a ? fémek előállításával és feldolgozásával foglalkozó tudományokkal. Ismeretes, hogy a fémek a kohóból kikerülve, még nem hasz-'nálhatók fel azonnal. Előbb megfelelő állapotba kell őket hoz-inunk, hogy elég'kemények, illetve elég szívósak legyenek a hasz-i nálat közben rájuk ható különféle terhelések elviselésére. A metal-?lográfia tehát nemcsak a kohászatra vonatkozólag ad irányítást, útmutatást, hanem a további feldolgozásra is. Megmondja a i-technológusoknak, hogy bizonyos célra milyen anyagot válasz-|szanak ki, és annak hogyan adják meg a kívánt alakot stb. f A metallográfia mint tudomány igen fiatal nemcsak az évezredek óta ismert matematikához, fizikához, csillagászathoz képest, hanem a fémek felhasználása kezdetének idejéhez képest is. Egyiptomban már [6000 évvel ezelőtt ismeretes volt, hogyan lehet a rezet érceiből Idolvasztani. A mai értelemben vett metallográfiáról azonban csak az utolsó 100 évben peszéllietünk, amikor a fémek szövetszerkezetének vizsgálatára alkalmas ^zközt, az ún. fémmikroszkópot feltalálták. A, fémek vizsgálatában a legnagyobb munkát G. Tamman és tanítványai végezték. Néhány év alatt száznál több fémötvözet állapotábráját polgozták ki főbb vpnásokban. Ugyanezzel foglalkoztak kb. ugyanebben az időben N. Sz. Kurnakov és iskolája és még sokan mások. A kétalkotós íötvözetek állapotábráit N. Hansen foglalta össze 1936-ban megjelent mun-¦'jában. Pontos lépés volt a metallográfia történetében 1912-ben Laue itetásainak eredménye. Laue röntgensugarakkal igazolta, hogy a fémek '"ályos szerkezetűek. Hazánkban legelőször Kerpely Antal, a Selmecbányái Vaskohászati izék tanára kezdett metallográfiával foglalkozni. A Budapesti Műegye-ímen 1880-ban Bejtö Sándor, a Mechanikai Technológiai Tanszék tanára mdkívül sokoldalú mimkát végzett a technológia egész területén, és itt "it segédtudományra a metallográfiára is szüksége volt. /Í ! 3 /¦'/'