Gépjárműtechnikai szakrajz [antikvár]

1. Általános szabályok A műszaki rajz a gazdaság szereplőinek nemzetközi érintkezési eszköze. Kapcsolatokat hoz létre a gyártó egyes részlegei, valamint a rendelő és a gyártó között. I Vázlat Többnyire szabadkézzel készült ábrázolás, amely a későbbi rajz alapja I 1 Rajz (ábra) Méretarányos ábrázolás minden szükséges mérettel, metszettel, részlettel stb. # < Tervdokumentáció Tartalmazza az egymáshoz kapcsolódó egységeket (elhelyezési terv) vagy a berendezés működését (működési terv) Összeállítási rajz Gépek, berendezések teljes alkatrészre lebontott szerkezetét mutatja Csoportrajz Legkevesebb két alkatrészből álló egység szerkezetét mutatja Alkatrészrajz Egy alkatrész rajza i r Elvi rajz Elvi ábrázolás (működési kapcsolási rajz), amely az alakról és az alkatrészek helyzetéről nem közöl semmit li Gyártási rajz Műhelyrajz a gyártáshoz szükséges ösz-szes mérettel és egyéb adattal 1 Össze-építési-rajz A teljes gép és berendezés szereléséhez szükséges összes alkatrészt és méreteket tartalmazza A műszaki rajz elkészítéséhez ismerni kell: 1. Az ábrázolási szabályokat 2. A méretmegadási szabályokat 3. A tűréseket 4. A felületminőségeket 5. A felületkezeléseket 6. Az illesztési módokat A rajzok célja, hogy tájékoztassanak az alkatrészek méreteiről és számukról. Ezeket az infor-máclókat a rajz fajtája, a rajzlap alakja, a rajzlap helyzete, a rajz elhelyezése adja meg. A rajzlapon meg kell adni: A rajz fellratmezőjét, amely elvileg minden rajzon szükséges, és darabjegyzéket, ha a rajz több darabot ábrázol. 2. Szabványosítás A szabványosítás az érdekelt gyártó, kereskedelmi és felhasználó vállalatok szervezett együttműködése révén közmegegyezéssel valósul meg, és például az egyes alkatrészek méreteire, megnevezéseire és minőségi előírásaira vonatkozik annak érdekében, hogy a nagyszámú alkatrész gazdaságosan legyen gyártható, a raktározási költségek csökkenjenek és az alkatrészcsere egyszerű legyen. Magyarországon a szabványosítás kérdéseivel a Magyar Szabványügyi Hivatal foglalkozik. Ez az intézmény a következő jelzetű szabványokat adja ki: MSZ magyar nemzeti szabvány. MSZ EN európai szabvány magyar szabványként bevezetve. MSZ ISO nemzetközi szabvány magyar szabványként bevezetve. MSZ IEC nemzetközi szabvány magyar szabványként bevezetve. A magyar szabványokat a következő szakrendszer szerint csoportosították: A Bányászat. Hasznos bányatermékek B Ásványolajtermékek C Kohászat D Gépészet. Alkatrészek. Gépek. Szerszámok E Szállítás. Csomagolás F Hötechnika. Villamosság G Építés. Építési anyagok H Üveg- és kerámiagyártmányok K Faanyagok. Fagyártmányok. Cellulóz. Papír L Vegyi termékek. Gumi- ós azbesztgyártmányok. Lakk. Festék M Textilipar. Bőripar N Élelmiszerek. Élvezeti cikkek P Finommechanikai gyártmányok R Egészségügy S Mezőgazdaság. Erdőgazdaság T Általános műszaki és szervezésmódszertani szabványok U Kulturális cikkek. Közszükségleti cikkek W Atomtechnika X Elektronika. Híradástechnika 11