Géprajz [antikvár]

Az ipari termelés és a műszaki élet minden területén hosszú idő óta nagy szerepe van a műszaki rajz különböző fajtáinak. Az elgondolástól a megvalósítás különböző fázisain keresztül, a késztermék üzembe helyezéséig minden munkafolyamatban találkozunk rajzokkal. A rajz a legfontosabb kapocs a szerkesztő és kivitelező között. Ez a jegyzet a műszaki rajzfajták egyik lényeges és mondhatni legterjedelmesebb ágát tárgyalja, a gépészeti vonatkozású műszaki rajzot; szokásos elnevezéssel: a GÉPRAJZOT. A Géprajz keretébe szorosan tulajdonképpen csak a gépészeti vonatkozású ábrázolási szabályok, valamint az egyes gyakran előforduló, de a kivitelezett formában nehezen lerajzolható gépelemek ábrázolásánál alkalmazott jelképes ábrázolási módok ismertetése tartozik. (Pl. a csavarmenetek, fogaskerekek stb.) Ezeken kívül még ennek a tárgynak a keretében lógjuk tárgyaim az alábbi fejezeteket: Műszaki rajzokon alkalmazott Írásmód Tárbeli ábrázolás Szabványosítás kérdései Rajztechnikai ismeretek Legegyszerűbb — és nagy számban felhasznált — gépelemek (csavarok, rögzítőelemek) Tűrések és illesztések Műszaki rajz egyéb területei Az egyes fejezetek sorrendje a rajzfeladatok ütemezésével is összefügg. A rajzoktatás eredményességének egyik alapvető feltétele a hallgató és az oktató intenzív kapcsolata a rajzfeladatok kidolgozása közben, hogy az iránymutatás nemcsak utólagosan, a hibák észlelésével valósuljon meg, hanem már a munka során is. Ez a kapcsolat — a tapasztalatok szerint — a szűkre szabott gyakorlati óraszám miatt a nappali tagozat hallgatóival sem mindig kielégítő; az esti és főleg a levelező hallgatókkal pedig szinte teljesen hiányzik. A jegyzet megírása során a terjedelem adta lehetőségeken belül arra törekedtünk, hogy az útmutatást részben az elméleti anyaghoz nem szorosan kapcsolódó gyakorlati tudnivalók rövid ismertetésével, részben pedig az egyes fejezetek anyagának könnyebb feldolgozását elősegítő néhány gyakorlati alkalmazási példának a beépítésével pótoljuk.