Géprajz, gépelemek [antikvár]

Bevezetés A gépészeti berendezések sokrétűsége, bonyolultsága közismert. Szerkezeti szempontból egységes tárgyalásuk igénye fel sem merülhet. Közelebbről megvizsgálva azonban ezeket a berendezéseket, könnyen észrevehető, hogy a legkülönbözőbb szerkezetekben, berendezésekben nagyon sok, - kialakításban ugyan sokszor eltérő, - azonos rendeltetésű alkatrész vagy alkatrészcsoport található. Szi ite minden olyan szerkezetben, amelynek egyes részei mozognak, találunk tengelyeket, a tengelyek megtámasztására szolgáló csapágyakat, az egyes részeket összeerősitő kötőelemeket stb. Magától értetődő ezek, és a hozzájuk hasonló alkatrészek szerkezeti kialakításának, üzemviszonyainak, méretezési kérdéseinek egységes tárgyalása. A legtöbb gépben és berendezésben szereplő egyes alkatrészeknek, alkatrészcsoportoknak, valamint egy berendezés részeit képező önálló szerkezeteknek a gyakorlatban használatos elnevezése: gépelem, az ezekkel foglalkozó tantárgy neve: GÉPELEMEK. (Meg kell jegyezni, hogy egyetlen gépelemet sem lehet a géptől, szerkezettől teljesen elvonatkoztatva tárgyalni, - hiszen pl. egy fogaskerék önmagában legfeljebb előállítás szempontjából tárgyalható, amikor azonban a terhelését, üzemviszonyait vizsgáljuk, csakis a gép üzeméből indulhatunk ki, ezért talán jobb lenne gépelem helyett a gépszerkezet elnevezés. A különböző gépelemeket több szempont figyelembevételével vizsgáljuk: a) meg kell ismernünk az egyes gépelemek kialakítását, i 11. a több alkatrészből álló gépelem működését; egyes esetekben az előállítást is, amennyiben a kialakítást befolyásolja. b) meg kell ismernünk - legalábbis jó közelítéssel - a különböző gépelemekre ill. azok egyes részeire ható erőket, igénybevételeket, tizemviszonyokat. c) mindezek ismeretében egy uj szerkezet előállításánál, - vagy egy meglevő szerkezet ellenőrzésénél, meg kell állapitanunk a szükséges méret nagyságát, amely az tizem közben fellépő terhelést elbírja.