Géprajzi alapismeretek [antikvár]

BEVEZETŐ Általános tudnivalók GÉPRAJZOK CÉLJA ÉS TARTALMA Az iparban rajzok alapján készítik el a különböző tárgyakat. Az ilyen rajzokat műszaki rajzoknak nevezzük. A műszaki rajzokon a műszaki ábrázolás szabályai szerint rögzítjük valamely tárgy alakját és méreteit előre kijelölt célnak és állapotnak megfelelően. Ezek a rajzok olyan adatokat is tartalmaznak, amelyek érvényességét határozzák meg (keltezés, aláírások, okmányszerűség stb.). A géprajz a műszaki rajzok gépészeti tárgykörét öleli fel. A géprajz célja, hogy a tárgy elkészítőivel kimerítően és egyértelműen közölje mindazon adatokat, melyek a tárgy alakjára, nagyságára, anyagára, minőségére, elkészítésének módjára stb. vonatkoznak. A géprajz tartalma, fenti célnak megfelelően, nem szoritkozhatik csupán a tárgy alaki ábrázolására, hanem a szorosabb értelemben vett rajzi ábrázoláson kívül a szükséges adatokat feliratok, utasítások, jelek alakjában tartalmazza. A fejlett szocialista termelési rendszerben a tömeggyártásnak minden eddiginél nagyobb a jelentősége. Ez a legszélesebb körű munkamegosztást követeli meg. Számos esetben tervezőirodák ós gyárak csak rajzok alapján állanak egymással összeköttetésben. Ezért szükséges, hogy a rajzi szabályok, feliratok, utasítások, jelek olyan egyértelműek és ki-merítőek legyenek, hogy a tárgy a kijelölt állapotnak és célnak megfelelő elkészítése a legtökéletesebben biztosított legyen. SZABVÁNYOK A szabvány általában közös megállapodás valamely tárgy egyöntetű meghatározására, méretezésére, alkalmazására és kivitelezésére. Ezt a megállapodást írásba foglalják és sokszorosítják (szabványlap), hogy mindenki számára hozzáférhető legyen. A gyárak régóta használnak úgynevezett házi szabványokat. Ha valamely iparcikket kevesebb féle kivitelben, méretben stb. gyártunk, akkor a szükséglet fedezésére egy-egy fajtából több példányt kell készítenünk. Nagyobb darabszám esetén lényegesen csökken az egy darabra eső gyártási költség ; ugyanakkor a nagy mennyiség következtében már drágább megmunkáló gépek is kifizetődnek, amelyek az anyagot pontosabban, jobban munkálják meg. így a szabványosítás következtében a gyártmányok minősége javul, előállítási költsége ugyanakkor csökken. De az egyes munkadarabok cserélhetősége is megkívánja, hogy előállításuk szabványoknak megfelelően történjék. Gondoljunk pl. csak a golyóscsapágyakra vagy csavarokra. Hogyan biztosítanánk ezek cserélhetőségét, ha bárhol is nem készítenék azokat pontosan egyforma méretekkel. Az egyöntetű alapokon nyugvó gyártás lehetővé teszi azt, hogy egyes vállalatok egy-egy szerelvényhez tartozó munkadarabot a berendezésüknek legjobban megfelelő módon, egymástól függetlenül gyártsanak, úgy hogy azok szabványos méreteinél fogva a szerelvénybe pontosan beszerelhetők legyenek. A szabványok ennélfogva az egész népgazdaságra döntő jelentőségűek. Említettük, hogy egyes gyárakban úgynevezett liázi szabványokat használnak, amelyek nem országos érvényűek. Az országos érvényű szabványokat országos szabványnak nevezik. A Magyar Népköztársaság Szabványügyi Hivatala a szocialista termelés minőségének és meny-nyisógének emelése érdekében állandóan ad ki újabb és újabb Országos Szabványokat. Ezeket Magyar Népköztársasági Országos Szabványoknak; nevezik, jelölésük röviden MNOSz (ejtsd emenosz). Ezek mindenkire kötelezőek. (Ilyen pl. a IX. ós X. táblázat.) De az országos szabványokon kívül nemzetközi szabványok is léteznek. Ezek régebben „ISA", most „ISO" megjelöléssel kerülnek forgalomba. (Lásd ISA illesztési rendszert 63. oldal.) A külföldi országok szabványai közül megemlítjük a Szovjetunió szabványait, amelyeknek jelölése : TOCT (Goszt), illetőleg OCT (Oszt), és a német szabványokat, melyeknek jelölése : DIN. 1« -3-; 3