Gépszerkezet- és gépkezeléstan I/I. [antikvár]

I. SZIVATTYÚK A szivattyú feladata, hogy valamely folyadékot alacsonyabb energiaszintről magasabb energiaszintre szállítson, vagyis a folyadékkal azt az energiát közölje, amely a szállításhoz szükséges. A szivattyú tehát olyan generátor, mely a folyadék munkaképességét növeli. A folyadék munkaképessége növekszik, ha azt például magasabb szintre. emeli, vagy ha nagyobb nyomású térbe nyomja be a szivattyú. Működését tekintve megkülönhöztetünk : dugattyús szivattyúkat, turhinaszivattyúkat és egyéb rendszerű szivattyúkat. Hosszú időn át csupán a dugattyús szivattyúk legkülönbözőbb típusait alkalmazták folyadékszállításra. Lassújáráeú, gőzgéppel hajtott, nagyméretű egységektől egészen parányi méretű kenőolaj-szivattyúig, minden nagyságban megtalálhattuk az ipar majdnerxi minden ágában. A műszaki fejlődés minden gépfajtában igyekszik lassan kiszorítani a dugattyús — forgattyús hajtóművel hajtott — gépfajtákat. Ennek főoka az, hogy a dugattyús gépekben a fordulat szám négyzetével emelkedő tömegerők a gép fordulatszámánals. alacsony határt szabnak, márpedig a lassújáratú gépek teljesítraé nyükhöz képest túl nagy méretűek. A század, elején a gyorsfordulatszámú turbinaszivattyúkat tökéletesítették. Nagyobb szállítómagasság elérésére is alkalmasak lettek és igen gyors ütemben kezdtek tért hódítani. Hajtó • gépként ma már majdnem kizárólag nagy fordulatszámú villamos motorokat alkalmaznak, ezek pedig a turbinaszivattyúkkal közvetlenül kapcsolhatók, míg a dugattyús szivattyú és még a legkisebb fordulatszámú villamosmotor közé is áttételt — azaz közlőművet — kell iktatni.