A hegesztés technológiája [antikvár]

Hegesztésteehnológia I. Az ömlesztg hegesztia A gyakorlatban alkalmazott hegesztő eljárások közül a legnagyobb alkalmazási területe van az ömlesztő hegesztésneko Az ömlesztő hegesztés_h6f^rrása lehet a villamosiv, vagy az oxidáoió4 nál felszabadnljégésmeleg. Az első az ivhegeaztés, a második a gázhegesztés, thermit és öntőhegesztés hőforrása. Az ivhegeaztés területén, mely a hegesztéstechnika legszélesebb területe, számos eljárás alakult ki. Ezek valamennyien az ivhegesztésnek a mult század 80-as éveiben kidolgozott három oros* találmányán alapulnak? i 1./ A leolvadó elektrődás Szlávjánov-féle, 2./ a nem leolvadó " Benaídos és 3./ a nem leolvadó " Zerenar-féle eljárás. á Szlávjánov eljárásnál a villamos iv a hegesztendő anyagot éa a fémelektróda anyagát is megömleszti, az iv egyik satkát képező fémelektróda tehát az iv másik sarkát képező alapanyagra az iv sarkain keletkező igen nagy hőmérséklet hatására aránylag nagy sebességgel ömlik át. Ezt az eljárást tshát igen nagy termelékenység jellemzi. Ezért a gyakorlatban az összes Ívhegesztő eljárások között a legelterjedtebb. Számos módosülat,^ fejlődött ki az utolsó évtizedekben, melyeknek osoportositása történhet az Ívben átömlő anyag metallurgiai védettsége és a hegesztés végrehajtásának kézi és automatikus jellege szerint. A Sgláv.iánov-féle ivheaesztést tehát lehet a./ Saabad és b./ ^édett-iwel végezni. A szabad ivvel is lehet kézi, vagy automatikus, tehát gépi hegesztést végezni, A szabad ivvel végzett kézi hegesztés a csupasz, belee, vagy vékonyan bevont elektródákkal való ivhegesztés. Ez a legolesóbb, de minőségileg a leggyengébb varratot adó eljárás, mert a szabad ivben átbmlő anyag a levegő Og és Ng tartalmával erősen reagál és igy a varrat hsg-anyagának kémiai összetétele a C, Si, Mn, stb, kiégése, valamint oxidok és nitridek felvétele folytán erősen és kedvezőtlenül változik. Csupasz páloa esetén a C 80-90 %-ban a Mn és 50-60 ?g-ban 9-46o2 - 3 _