Általános géptan példatár [antikvár]

I. Rész A MÉRNÖKI SZÁMÍTÁSOK MENETE, MÉRTÉKEGYSÉGEK 1. A technikai számítások menete A műszaki tudományok rohamos fejlődése következtében a gépészmérnök feladatköre egyre bővül, és munkája eredményes ellátása egyre alaposabb és sokoldalúbb felkészültséget igényel. A mérnök szerkezettani és üzemtan! feladatai nagyrészt több szempontból is összetettek, azokat pusztán sablonok alapján - adatoknak képletekbe való behelyettesítésével - nem lehet megoldani. A feladatok komplex jellegéből következik, hogy a megoldáshoz nem mindig tudunk egyenletrendszerek felállításával és az ismeretlenek analitikai uton való szabatos kiszámításával eljutni. A gyakorlatban például egy gép vagy gépi-rész méretezésének alapfeltételei között számos olyan technikai, technológiai, szilárdsági, üzembiztonsági és üzemgazdasági feltételt találunk, amelyek szabatos matematikai alakban ki sem fejezhetők. Ezen felül többnyire csak egymásnak ellentmondó követelmények összehangolása után foghatunk hozzá a várható üzemviszonyoknak legjobban megfelelő megoldás kereséséhez, ami minden egyes esetben a technikai és gazdasági tényezők gondos mérlegelését teszi szükségessé. Igaz ugyan, hogy a gépészmérnöki feladatok nagyrésze szabatos matematikai számítások nélkül nem végezhető el, de ezek a számítások csak - kétségtelenül nélkülözhetetlen - eszközei maradnak a mérnöki gondolatnak és azt sohasem helyettesíthetik. Az összetett jelleg mutatkozik meg abban Is, hogy még a legszabatosabbsui elvégzett szilárdságtani vagy energetikai számjtás eredménye is csak matematikai és nem mérnöki megoldás mindaddig, amíg a kapott eredményt a gazdaságos megvalósítás szempontjából nem ellenőriztük és a szükségeshez képest nem helyesbítettük. A tervező mérnöknek például akkor is figyelembe kell vennie az érvényben lévő szabványok előírásait, ha az egyébként kifogástalanul felépített matematikai számításai azoktól eltérő eredményre vezettek. A mérnöki munka eddig említett néhány jellegzetessége is indokolttá teszi azokat a lényegeá eltéréseket, amelyek a technikai számitások menetében mutatkoznak a klasszikus matematika módszereihez képest. Itt csak néhány eltérést emiitünk meg. , A szerkezettani és üzemtani számitások vezérfonala a technikai és nem a matematikai gondolatmenet. Nem az analízis klasszikus formáinak szigorú - 3 -