Fémek technológiája I. [antikvár]

I. K !•: s z METALLOGRÁFIAI ALAPFOGALMAK 1. A fémek siijátsá^ai. A periodikus rends/cr 92 eleméi kél nagyol)!) csoportra, a ícmek és M lUMii í'énieik csoportjára lehet lelősz tani. Az elemiek többsége, mintegy 70 olein sorollialó a fémek közé, gyakoriali alkalmazás szeinponljáhól azoíi-han csak krírül!])(eliil .'>() elem elisörendű íontossíígiL A temek sajáLságai a nem l'émes elemekétől igen sok vonásban ellérnek, a nélkül azoailian. liogy lökélelesen éles határt lehelne a két csoport között megvonni. A iemeket jellemzi a fémes íény, a mechanikai szilárdság, az eleklromos- és a liövezeU'Sképesség. s a legtc)ibb tenmél a jó alakít-halóság is. A lenti sajátságok közül a legjellemzőbb az elektromos vezetőképesség. A íéniekhen az elekíromos vezetés anyagi részecskék vándorlása nélkül játszódik le, szenil)en az eleklrolilokkal. A lémek jó eleklromos vezetőké]jességél az úgynevezett ,,szabad elektronok" elméletével szokás megmagyarázni. Minden elem alomokból van telé^pííve. Az atom az anyag legkiisebl) részecskéje, melyben az elem sajátságai még feltalál'hatók. Az atom a pf)zitív töltésű alommagból és a körüh'Ute keringő negatív töltésű elektronokhói áll. Az elektronok száma minden elem atomjában különböző. így példánl a vas atomja 2(), az aliiminiumé 13 elektront tailalinaz. Az elem elektronjainak szárnál az elem rendszámának nevezik, és rendszerint betűvel jelzik. A íémek elektronjai közöli vannak olyanok, amelyek nem az egyes alomniagokiioz vannak kötve, hanem egyidejűleg töhl) alomhoz tartoznak, ezek az úgynevezett cszabad eleklronok. A szabad elektronok lélezését kőzve teli úton az is bizonyítja, liogy a fémek igen könnyen kéjxvsek eleklro-nokat kibocsálani. Az elektronok kiiéi)éséhez l)izonyos eselekljen piiszlán a hőmérsékiel emelése is elegendő. A közvetell bizonyítékokoai kívül a szabad eleklronok lélezését kísér-leii úlon közvetlenül is lehel igazolni. R. C. Tolman egy rezgé.sben levő fémpálcát hirtelen lefékezett és azl lapaszlalta. hogy a szóbanforgó töltéshordozók. amelvek az előbbiek szerint a fémen belül szabadon mozognak,