Gépelemek I. [antikvár]

ELŐSZÓ Tankönyvünk a „Gépelemek" címet viseli, tehát a gépelemek tantárgy keretében különböző gépek elemeit, alkatrészeit tárgyaljuk. Legelőször azt kell tisztáznunk : mit értünk a gép fogálmán? kz általánosan elfogadott meghatározás szerint olyan munkaeszközöket nevezünk gépnek, amelyek alkalmasak arra, hogy anyagok és energiák alakját vagy helyzetét akaratunktól és céljainktól függően megváltoztassák. A gépeket sokféle szempontból osztályozhatjuk (rendeltetésük, a végzett munka minősége, a gépet üzemben tartó energia jellege stb. szerint). Nagy általánosságban azonban három fő csoportra oszthatók : a) Energiát szolgáltató gépekre és készülékekre (ilyenek pl. a villamos generátorok, amelyek — más jellegű energiák átalakításával — villamos energiát állítanak elő). b) Energiát hasznosító gépekre és berendezésekre (pl. szerszámgépekre, szivattyúkra stb., amelyeket közös néven munkagépeknek nevezünk). c) Energiát átvivő és szétosztó gépekre és szerkezetekre. Ilyenek pl. azok a tengelyek, amelyek a hajtómotorok által szolgáltatott energiát viszik át a munkagépekre (ún. közlőmű-tengelyek), továbbá a villamos hálózatok, amelyek a generátorok által termelt villamos energiát szétosztják a fogyasztók között stb. A gépek szerkezeti elemekből épülnek fel, amelyeket — éppen ezért — gépelemeknek nevezünk. Tágabb értelemben idesoroljuk azokat a szerkezeteket is, amelyek a gépek működését irányítják (az ún. mechanizmusokat), továbbá gyárak, ipartelepek csővezetékeit stb. Láthatjuk tehát, hogy a gépelemek tárgyköre óriási területet ölel fel, amelyet semmiképpen sem tudnánk ismertetni : gondoljunk csak arra, hogy a repülőgépek, szövőgépek, faipari gépek, villamos gépek stb. mind-mind más elemekből épülnek fel. Ezek között vannak egészen speciálisak (amelyeket csak egy-egy géptípuson alkalmaznak), de olyanok is, amelyeket