Mozgó rendszerek mechanikája [antikvár]

1. bevezetés a mozgó rendszerek mechanikájához 1.1. A MOZGÁS FOGALMA, A MECHANIKAI MOZGÁS Műszaki mechanikai tanulmányaink során eddig a nyugvó merev, ill. rugalmas rendszerekkel foglalkoztunk. A nyugalom azonban mindig csak relatív lehet, tehát valamilyen meghatározott koordináta-rendszerhez viszonyított. Egy épületet, tartószerkezetet, alaptestet vagy állványt nyugvónak (nyugalomban levőnek) mondunk a Föld felszínéhez, esetleg a Föld középpontjához viszonyított koordináta-rendszerben. Ez a koordináta-rendszer azonban nincs nyugalomban, hanem a Földdel együtt bonyolult mozgást végez. A földön álló ember és az épület a Föld forgástengelye körül Magyarországon közel 330 m/s, az egyenlítőn pedig 460 m/s kerületi sebességű forgó mozgást végez. Ez a sebesség meghaladja a hang terjedési sebességét. A Föld a Nap körül 30 km/s sebességgel halad. A Nap (és vele együtt a Föld is) a Galaxis (Tejútrendszer) középpontja körül közel 300 km/s sebességgel mozog. Végül megemlíthetjük, hogy a csillagászati megfigyelések alapján úgy látszik, hogy a galaxisok nagy sebességgel távolodnak egymástól. A tőlünk legtávolabbiak 240 000 km-t tesznek meg másodpercenként, ami már közel van a fény sebességéhez (1. részletesebben a 2.7. pontban). A legtágabb filozófiai értelemben a mozgás a természetben és a társadalomban végbemenő minden változás és kölcsönhatás, az anyag létezési módja, leglényegesebb tulajdonsága. Az anyagi világban megkülönböztethetjük az anyag alapvető formáit és a nekik megfelelő mozgásformákat: a szervezetlen természet, az élő természet és a társadalom formáit, mint alapvető mozgásformákat a megfelelő szaktudományok tanulmányozzák. A műszaki tudományok általában a szervetlen (élettelen) természettel foglalkoznak. A szerveden természet mozgásformáihoz a következők tartoznak: — különböző testek térbeli mozgásai; — az elemi részecskék és mezők változásai (elektroniágneses, gravitációs kölcsönhatások, mag-kölcsönhatások stb.); — az atomok és a molekulák mozgása, átalakulása; — a mikroszkopikus testek szerkezetében végbemenő változások (hőfolyamatok, halmazállapot-változások, hangrezgések stb.), — különböző rendű kozmikus rendszerek, bolygók, csillagok, galaxisok, galaxishalmazok mozgása. A mozgás abszolút, amennyiben az anyag alapvető létformája, létezésének módja, meghatározza minden konkrét megjelenési formáját, tulajdonságát és megnyilvánu-