N II. Gépelemek [antikvár]

-- ü.l TU, ,1, r.KSjiTAllAS RUGALMAS ALAKVÁLTOZÁS MliLLLTT. A köléB elemel közötti terhelésátadúa - minden kötésfajtánil - az egyes elemek rugalmaa volta miatt igen bonyolult. A gépazerkezeti kBtéaek szllárdaági ezámltáaaiiiál ezért sokszor egyazerUsltett szerkezeti modelleket használnak. Ezen modellek elemeit sok-ozor teljesen merevnek, vegy teljesen képlékenynek tekintik. Ac ilyen leegyszerUsitesek általában durva hibához vezetnek, igy használatuk oaak ritkán Indokolt, A kötésekben leíátezédé terheléaátadási Jelenségeket pontosabban követhetjük arugalmas öok^l-tozások hatását ia figyelembevevő modell alkalmazásával, melynek vizsgálata hasznos szempontokat nyujt n kedvezi szerkezeti kialakításhoz. A szerkezeti modell erS vagy nyomatékátadást biztosit két rugalmaa elem között, rugalmas anyag-réteg közvetítésével. A terhelés módjától függően két kötéal alaptipuat vizsgálunk, melyek mindegyike egyaránt értelmezhető erő és nyomaték átadásárai - egyirányú kötéa. melynél az ösozekötött elemek alakváltozása azonos értelnlli Kapcsoljunk össze két elemet végeaazámu,rugalmaa, alakkal záró kötőelemmel /pl.i caavarsor, sze-gecsaor, ponthegesztéo kötőpontjai/. A gyakorlati tapasztalat szerint - az elmélettel megegyező módon ' a kötőelemek közötti terheléaeloszláa ezponenciália Jellegű /5. ábra/ 5 dbro He az átlapold elemek tökéletesen oerevek volnának, ideális geometriai pontosság esetén, a terhelés egyenleteeen oszlana el a kötőelemek kösOtti Hindkél etem húzott vagij mindkét elem rnjomott t abra A iengelíj eí az agij alkotói azonos emelkedási irdnijú csavarvonala lor-zutnak. 2.dbra és, melynél az összekötött elemek alEikváltozása ellentétes értelmU: ^n "" z • ' ® kötőelemek száma. Ez alakulna ki akkor is, ha a kötőelemek tökéletesen képlékenyek lennének. A valóságban viaeont az elemek rugalmaseUc. A terhelőerő a hossz mentén folyamatosan adódik át az egyik lemezről a másikra, ezzel egyUtt a lemezek fajlagos nyúlása is mepráltozlk, mégpedig mindkét lemezen különbözőképpen. A 2-es lemez terheletlen végénél legnagyobb az l-es lemez fajlagos nyúlásai mert ez ott már a teljes terhet viseli. Innen a kil-tés mentén haladva az 1-ea lemez nyúlása folyamato-san csökken, a 2-68 lemezé folyanatoaan nBrekazlJc. Teljesen hasonlő a helyzet átlapolt ragasztott kötéseknél is, ahol a kötőslemet mindig rugalmasnak tekintjük: Terheletlen állapoti Ai egyik elem húzott, a mdtik nyomott 3. ábra •l- — I Az agyról lőrlénó nyo-maiékelvezelés helyének meqvdttozdsa miatt a csavatvonotak emelkedési iránya ellentétes lett 4 abra ff. ábra Merev lemezek terheléss: 4-ír