N III. Gépelemek [antikvár]

Részlet a könyvből: Bár a csigahajtásnak - amely csigából és ennek konjugált eleméből tevődik össze több, mint kétezer éves múltja van, működési elvének, a hajtás elegeinek geometriai, gyártástechnológiai és kapcsolódási viszonyainak kutatása alig néhány évtizedes.A csigahajtások kutatómunkái nemcsak helyi Jellegei iskolák, hanem unszolván "nemzeti" csigahajtás-tipusok kialakuláséhoz vezettek. Európában főleg a hengeres csigahajtásokkal foglalkoztak, az USÁ-ban globoid csigahajtásokat fejlesztették. A Szovjetunióban sikereket értek el mind a hengeres, mind a globoid hajtások területén.A csiga és a csigakerék tengelyei általában kitérőek és leggyakrabban egymásra merőlegesek. Ezek a hajtások funkciójuk szerint "teljesítmény átvivő"- és "kinematikai" csigahajtásokra oszthatók. Míg a teljesítmény átvivő" hajtások jelentős teljesítmények átvitelére szolgálnak, addig a "kinematikai" hajtásoknál a teljesítmény elhanyagolható tényező és fő feladatuk a pontos mozgásátszármaztatás.a csiga alakja szerint /amely az osztályozás egyik formája/ a csigahajtások három kategóriába sorolhatók:1./hengeres csig;aha.1tások. melyeket a hengeres csiga és csigát "burkoló" kerék jellemez /egyszeresen burkoló hajtás/2./globoid csigahajtások, melyeknél a csiga is és a kerék is globoid alakú /kétszeresen burkoló hajtások/3/ különleges csigahajtások. amelyek különleges alakú csigával vagy csigakerékkel rendelkeznek.2,ábra A csavarfelület leképzése.A leképzés folyamán az S^ felület és a leképzett csavarfelület az Sx felület K^ karakterisztikus görbéje mentén érintkezik, így ez a leképzési mód is visszavezethető egy K^ = fx görbével való leképezésre.Ha a Tx görbe az x0, yQ, zQ mozgó koordináta rendszerben az xQ 0o yQ 6ikkal párhuzamos D és az °1 y tenS0llyel koaxiális r sugarú alaphengerre irt p paraméterűfa = arctgábra. Csigahajtások fajtáia./ Hengeres b./ Globoidcsiga hengeres kerek párosítás c./ Globoid d./ Különlegesmenetemelkedési szögű alaphengeri csavarvonal T érintőjéhez k távolságra mereven rögzített D egyenessé fajul /J.ábra/ a kialakuló felület egyenes alkotó csavarfelület.Minden egyenesalkotójú csavarfelület, amelynek D alkotója nem fekszik az x^, z1 homloksíkban evolvens csavarfelület, melynek homlokmetszete az egyenes alkotónak a T érintőhöz viszonyított helyzetétől függően nyújtott, csúcsos vagy hurkolt evolvens.Ha a leképező egyenes az alaphengeri csavarvonal érintőjétől k távolságra helyezkedik el és az rt sugarú torokhengert érinti, a felület konvolut csavarfelület.