Szerszámgépek I. [antikvár]

E tárgy keretén belül a fémeket forgácsolás útján megmunkáló szerszámgépeket ismertetjük. Forgácsleválasztással a kiindulási félkészgyártmányból (amely lehet pl.: öntött, hengerelt, kovácsolt stb.) gépekbe beépíthető teljesen kész munkadarabot kapunk. Forgácsot a munkadarabról a szerszám és a munkadarab viszonylagos elmozdulásával tudunk leválasztani. A forgácsoláskor erőre van szükség. A munkadarab és a szerszám viszonylagos elmozdulását, a forgácsoláshoz szükséges erőt a szerszámgép biztosítja. A munkadarab és a szerszám élének a forgácsolás irányában az egymáshoz viszonyított sebességét forgácsolási sebességnek (v), a forgács vastagságát megszabó viszonylagos elmozdulást előtolásnak (e), a szerszámnak az anyagba való behatolási mélységét forgácsmélységnek (f) nevezzük. A forgácsoló szerszám alakja, éleinek száma, a szerszám és a munkadarab viszonylagos elmozdulásának módja szerint öt fő forgácsolási módot különböztetünk meg. Ezek a következők: a) esztergálás; b) gyalulás; c) fúrás; d) marás; e) köszörülés. a) Esztergálás közben általában a munkadarab végzi a forgó főmozgást (1. ábra). A munkadarab kerületi sebessége adja a forgácsolási sebességet. A kés a munkadarab tengelyével párhuzamos irányú folytonos előtolómozgást végez. A két mozgás eredője biztosítja a forgácsolás folyamatosságát. Az eszterga egyélű szerszáma folyamatos forgácsolással dolgozik, a forgácsolás alatt — a munkadarab felületi egyenlőtlenségétől eltekintve — a forgácskeresztmetszet állandó. b) A gyalulás egyenesvonalú, főmozgását a munkadarab végzi (hosszgyalúgépen) (2. ábra). Az egyenesvonalú főmozgás adja a forgácsolási sebességet. A kés a főmozgásra merőlegesen löketenként szakaszos előtolómózgást végez.